Nem siker�lt l�zad�s

- Ne gondolj r�! Ne gondolj r�! Nem szabad! J����J, RUKIA, TE IDI�TA! - elord�totta mag�t Rukia �ton hazafel�, �s minden ember, aki az utc�n volt csod�lkozva r� n�zett. Rukia eltakarta az arc�t a kez�vel, �s elszaladt ink�bb. Nem akart arra gondolni, ami az el�bb t�rt�nt. Nem szabad, mert csak �sszezavarodik. Gy�l�lni akarta! De az m�r egy ideje nem ment �gy, ahogy kellett volna. Megt�rve s�hajtott, �s meg�rintette az ajkait. �vatosan, gyeng�den, mintha f�lt volna, hogy ha durv�n �rinti meg �ket elt�nik az a nyom. Az az �rz�s. Hirtelen �gy �rezte, mintha valaki meg�rinten� a derek�t. Lehunyta szemeit. Arra �sszpontos�tott, hogy elnyomja ezt az �rz�st. Olyan volt mintha valaki �tkarolta volna. Mint nem sokkal ezel�tt.

- Most mi�rt pont engem kell �gy k�nozni? Mond meg! Mit k�vettem el?! Hallod?! - �sszeszor�tott �k�llel fenyeget�z�tt az �gnek. Az emberek az utc�n megint csak r� n�ztek. Most nem szaladt el. Csak nekid�lt az egyik h�z fal�nak �s nagyot s�hajtott. Megint becsukta szemeit, hogy lej�tsz�dhassanak el�tt�k a t�rt�ntek.

- �n eddig… meg akartam halni. Nem volt �rtelme az �letemnek, de most v�gre tal�ltam valamit, ami�rt �lni akarok. Legal�bb is egyenl�re. Most a s�t�tben tal�ltam egy pici rem�nysugarat. Ez�rt �lni akarok, m�g!

Ichigo elkapta Rukia derek�t �s mag�hoz h�zta �t. Egy pillanatra a szemeibe n�zett majd ajkait az �v�re tapasztotta. Rukia szemei nagyra ny�ltak a meglepet�st�l, �s az eg�sz teste megdermedt.

Mi folyik itt, gondolta mag�ban. Egy percre �tadta mag�t a cs�knak, majd hirtelen eltasz�totta mag�t�l Ichig�t, �s felpattant.

- Akkor besz�lj a t�bbiekkel, �s ha egyet�rtetek a l�zad�ssal, akkor gyertek a mi t�rzshely�nkre ma �jf�lkor. Biztos�tlak r�la, hogy ez nem csapda. Semmit sem nyern�k azzal, ha becsapn�lak. Ez most nagyon komoly �gy! Szia! - hadarva elmondta a mondand�j�t, �s elszaladt.

Rukia elpirult mikor visszagondolt arra a cs�kra. Igen csak j�l esett neki. Azt nem tudta pontosan mi�rt is esett neki ennyire j�l, de tetszett neki. Azt nem akarta bevallani m�g mag�nak sem, hogy esetleg beleszeretett Ichig�ba. Az t�l sok lenne neki. Pedig �rezte, hogy valami nincs �gy, ahogy kellene. Ichigo, sz�m�ra el�sz�r egy j�t�k volt. Egy olyan ember, akivel �lvezet volt harcolni. De akkor mi a fene t�rt�nt? Lehet, hogy akkor t�rt meg benne valami, amikor �lve hagyta �t? De…

- Mindegy! Rem�lem, elj�nnek, - pr�b�lta elterelni gondolatait, �s lassan elindult tov�bb. Ideje volt v�gre haza menni. M�g meg kellett besz�lnie a dolgokat Renjivel �s a t�bbiekkel. Nem tartott sok�ig, am�g el�rt a t�rzshely�kre. Csendben benyitott a szob�ba, ahol Renjivel lakott, �s bekukkantott. Renji b�k�sen aludt. Nem volt sz�ve felkelteni, ez�rt �tment egy m�sik szoba ajtaj�hoz, �s bekopogott.

- Tess�k, - sz�lt a hang az ajt� t�ls� fel�r�l.

- Rangiku? Fent vagytok? - bedugta fej�t a szob�ba.

- Persze, persze. Gyere csak, - intett neki nagy mosollyal Rangiku, aki �ppen hossz�, v�r�s haj�t f�s�lte. Mellette a f�ld�n hevert Gin, a bar�tja. Egy�tt j�rtak m�r vagy h�rom �ve. Ezen k�v�l egy�tt is vad�sztak. Rukia �s Renji csak benn�k b�ztak a csapatb�l.

- Mi a helyzet? - k�rdezte Gin, mikor Rukia becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

- Valamit meg kell veletek besz�lnem, - mondta komoly hangon.

- �ha, ez valami nagyon s�lyos lesz, - �lt fel Gin. Rangiku letette a f�s�t, �s Ruki�ra n�zett.

- H�t igen, az. Ma �jjel megt�madnak minket, - mondta kerek-perec.

- Kicsoda?! - k�rdezte ijedten Rangiku, sz�ja el� t�ve kez�t.

- Ginjo.

- M�r, mint az „�szakiak"? - �sszer�ncolta szem�ld�k�t Gin.

- Nem. Ginjo p�r emberrel. P�r napja ugyan ez megt�rt�nt az erd�ben. Felgy�jtott�k a t�rzshely�ket. Aizen volt az. Valamilyen emberekkel �s azzal a k�t �rul�val, Toushiroval �s Hinamorival. Azt akarj�k, hogy kiirtsuk egym�st, - mondta nyugodtan.

- �s ezt honnan tudod? - k�rdezte gyanakodva Gin. Rukia cs�ny�n r� n�zett, ez�rt gyorsan maga el� tette a kezei. - Nem mintha nem hinn�k neked. Csak k�rdezem, - mondta gyorsan.

- P�r napja hallottam, hogy Aizen �s Toushiro err�l besz�lnek, - v�laszolta ridegen Rukia.

- Hiszen ez sz�rny�! - ki�ltott r�m�lten Rangiku. - Mit fogunk csin�lni?

- H�t nekem van egy tervem. Vagyis, hogy m�r le van rendezve, �gy hogy…

- Mond m�r. Tudod, hogy �gy is egyet fogunk �rteni, - k�zbesz�lt idegesen Rangiku.

- Ide h�vtam az „�szakiakat" ma �jf�lre.

- Nem! Semmik�ppen sem! - csattant fel Rangiku.

- Igen, ez egy el�g h�lye �tlet volt, - b�lintott Gin.

- Ez egy l�zad�s akarna lenni. Mindent lerendeztem. M�r csak a k�rd�s, hogy �k mit fognak hozz� sz�lni, - s�hajtott Rukia.

- Szerintem ez nem volt j� �tlet. �s ha nem j�nnek el? Akkor mi lesz? - Rangiku �jb�l kez�be vette a f�s�t.

- Nem tudom, - suttogta.

- Renji tudja? - sz�lalt meg ism�t Gin.

- M�r igen, - az ajt�ban megjelent Renji. - �s nagyon egy idi�ta �tletnek tartom. Rukia te teljesen meghibbant�l?!

- J�l van, na! Most sz�rjatok le, hogy j�t akartam nektek! - csattant fel Rukia, �s felugrott a f�ldr�l. - Ha minden�ron meg akartok halni, h�t tess�k! Am�gy m�g! Nem is olyan biztos, hogy elj�nnek! - ki�ltott, �s kiment a szob�b�l.

Az ablakp�rk�nyon �lt, mikor Rangiku oda �rt hozz�.

- Rendben. Ha elj�nnek, rendben. De neh�z elfogadni, hogy ilyen emberekkel kell egy�tt lenn�nk. Rukia, hiszen �k nem olyanok, mint mi. Tudod j�l, hogy nagy k�l�nbs�gek vannak k�zt�nk. �k nem az�rt vad�sznak, mint mi, - mondta csendben, �s Rukia mell� l�pet, mire Rukia leugrott az ablakb�l, �s h�tat ford�tott Rangikunak.

- Mindannyiunk hidegv�r� gyilkos. Akkor m�g miben k�l�nb�z�nk?

- Abban, hogy az emberek szem�ben mi vagyunk a rosszak, �k pedig a j�k.

- Mi�rt is van ez �gy? - k�rdezte Rukia csendben.

- Mert valamikor r�gen r�nk lett fogva az a t�meggyilkoss�g.

- Nem izgat! A vezet�ink el�rultak minket! - fordult meg k�nnyekkel a szem�ben. M�r nem b�rta tov�bb a gondolatot, hogy azok �rult�k el �ket, akikben annyira megb�ztak.

- Rukia, nyugodj meg. Biztosan minden rendben lesz, - ny�lt fel� Rangiku.

- Hagyjatok b�k�n! - elb�kte Rangiku kez�t Rukia �s elszaladt.

Nem! Nem! Ez nem egy olyan ok, ami�rt egym�s ellen k�ne fordulniuk! Hiszen �ket is el�rulta Ginjo!

- Nos, �n nem hiszek ennek, - jelentette ki Hisagi, mikor Ichigo befejezte a mondand�j�t.

- �n sem! Meg�lt�k Shinjit! - ki�ltott Hiyori.

- Ichigo, meg kell hagyni, hogy ez egy el�g fura volna, nem? Ginj�nak mi oka lenne el�rulni minket? - nyugodtan k�rdezte Nel.

Ichigo csak megvonta a v�ll�t. El�sz�r neki is nehez�re esett hinni a D�monl�nynak, de valami m�gis k�nyszer�tette, hogy legal�bb gondolkozzon el rajta. V�g�l is igaza volt. Valamikor r�gen t�rt�nt m�r ilyen.

- Am�gy is, �k hidegv�r� gyilkosok, biztosan meg akarnak �lni minket, - mondta Hisagi.

Ichigo megint csak megvonta a v�ll�t. Neki mi�rt nem t�nt �gy, hogy azok? Mi�rt gondolta �gy, hogy ez nem egy csapda?

- �n nem megyek sehov�! - hat�rozott hangon kijelentette Hiyori, �s elment.

- Nekem nyolc. Ha ti nem akartok, ok�. �n viszont lehet, hogy elmegyek, - mondta Ichigo, h�tat ford�tott nekik, �s bem�szott a s�tr�ba. M�g gondolkoznia kellet rajta. Na, �s persze az is igen csak zavarta, hogy megcs�kolta a D�monl�nyt - m�g mindig nem volt k�pes nev�n sz�l�tani, pedig m�r tudta, hogyan h�vj�k.

Az �ra tizenkett�t �t�tt, �s Ichigo nyugodtan aludt. Olyan sokat gondolkodott, hogy a v�g�n elaludt. �gy d�nt�tt elmegy a „D�liekhez". Az �llom viszont �th�zta a terveit. Mikor fel�bredt �jf�l m�r r�g elm�lt. Ijedten kiszaladt a s�torb�l.

- Az isten�t! - ki�ltott, �s neki �lt szaladni a v�rosba. M�r messzir�l l�tta a t�zet. Megtorpant.

- Akkor h�t, t�nyleg megt�madt�k �ket? - nem hitt a szem�nek. P�r percig csak �lldog�lt, nem tudta mit csin�ljon, majd �jb�l szaladni kezdett. Mire oda �rt a t�z m�r majdnem el volt oltva. A magas h�z el�tt h�rom t�zolt� aut� �llt. Megh�z�dott az egyik �rnyban, �s onnan n�zte �ket.

- K�t holtest van oda bent! - ki�ltott az egyik t�zolt�.

- Milyen �llapotban? - k�rdezte egy m�sik.

- Felismerhetetlens�gig meg�gtek, - mondta.

- Akkor ennyit az azonos�t�sr�l.

- Ugyan, fi�k. Teljesen mindegy kik voltak. Egy gyilkos banda tagjai voltak, akkor m�g mi�rt k�ne t�r�dn�nk vele? Szedj�tek �ssze �ket, �s menj�nk, - sz�lalt meg egy �reg fick�, val�sz�n�leg a t�zolt� csapat kapit�nya.

- Rendben - b�lintott az, aki megtal�lta a holttesteket.

- Csak ketten vannak?

- Igen.

Ichig�nak ennyi el�g volt. Ketten meghaltak k�z�l�k. Kezdett lelkiismeret furdal�st �rezni. Megh�zta mag�t, am�g a t�zolt�k elmentek, majd meg�llt a le�gett h�z el�tt.

- Rem�lem nem… - s�gta, mikor h�t�r�l megt�madt�k.