Kéz a kézben
Már késő este volt Karakura városban. Mindenki aludt kivéve egy narancssárga hajú fiút. Ő nem más
volt, mint Kourosaki Ichigo, helyettes shinigami. Ichigo épp túl volt élete egyik legnagyobb csatáján ,
ahol bár nehezen, de végül győzelmet aratott. Ichi gondolataiba merülve feküdt az ágyán, mikor
hirtelen egy hang, amit a földszintről hallott megzavarta a gondolatmenetét. Eperke villámgyorsan
leszaladt, hogy kiderítse mi a hang forrása, már azt hitte, hogy megtámadták, de mikor leért
meglepődve látta, hogy az apja egy számára ismeretlen shinigamival beszélget.
-Hozzád jöttek fiam!
-Ki vagy te? –kérdezte Ichi
-Kourosaki Ichigo, Én a 13. osztag 7. tisztje Akamatsu Eijiro, ezennel értesítelek, hogy a Soul
Soceityban tartandó holnap esti ünnepségre szeretettel várunk, mivel segítettél a quincyk elleni
harcban győzelmet aratni, valamint megvédeni Seireteit.
-Mi? Még helyre se állítottátok a károkat, máris bulizni akartok? –kérdezte gúnyosan Ichigo
-Én csak az üzenetet hoztam Kuorosaki Ichigo, most, hogy átadtam távozom. Viszlát!
-Csá!
Köszönt el egymástól a két shinigami.
-Nos elmész fiam? –kérdezte Isshin
Miért mennék, semmi kedvem bulizni. –mondta eperke miközben a szobája felé vette az irányt
-Hát Rukia miatt.
Ichigo a Rukia név hallatán azonnal megállt.
-Ő biztos szeretné, hogy ott legyél. Hiszen már eléggé régen találkoztatok és rég beszéltetek úgy
rendesen.
-Rendben, elmegyek, csak ne nyaggass tovább! –mondta durcisan Ichi és ismét elindult a szobája felé
-„Fiatalság bolondság” –gondolta Isshin, majd egy ásítás után úgy döntött ő is lefekszik
A narancshajú a szobájában épp lefekvéshez készülődött, amikor Kon megzavarta.
-Hé Ichigo, hallom holnap bulizni mész.
-Hallgatóztál te kis nyavalyás? –kérdezte dühösen tüskeböki
-Persze, hogy hallgatóztam, hiszen soha nem mondasz el semmit. Különben is az ilyet jogom van
tudni. Szóval ahelyett, hogy gorombáskodsz inkább vigyél el engem!
-Egy nagy frászt viszlek el.
-Mi?! Szemét vagy Ichigo. Szándékosan keresztbe teszel nekem, pedig most végre láthatnám Nii-sant.
Szinte látom magam előtt ahogy fut felém egy szál semmiben és a … - folytatta volna Kon, de Ichigo
egy akkorát behúzott neki, hogy egy kis időre az eszméletét is elvesztette.
-ÁÁÁÚÚÚÚ!!! Te idióta megőrültél? –kérdezte Kon dühösen
-Meg ne halljam még egyszer, hogy Rukiáról fantáziálsz, te perverz! –mondta Ichi szigorúan
-Most meg mi a bajod? Teljesen természetes, hogy vonzódom hozzá. Csak azt ne mond, hogy neked
nem tetszik.
-Nem mondom, most pedig fogd be és aludj végre!
Azzal eperke leoltotta a lámpát és lefeküdt aludni.
-Ichigo neked… Hm? „Mi van vele?”- gondolta Kon. Egy ideig még Rukiáról fantáziált, majd végül őt is
elnyomta az álom.
Másnap Ichigo elkészülődött az ünnepségre és az Urahara vegyesbolt felé vette az irányt. Ichi
fekete öltönyt viselt, fehér inggel, piros nyakkendővel és fekete cipővel. Mikor odaért a bolthoz
megállapította, hogy Kisuke és Youruichi is hivatalosak az összejövetelre, mivel nagyon elegánsan
felvoltak öltözve. Urahara egy fekete öltönyt vett fel, fekete cipővel, vörös inggel és fekete
nyakkendővel. Youruichi pedig egy vörös pántnélküli estélyit, hozzáillő piros magassarkú cipővel.
Miután mindenki végigmért mindenkit és elhangzott pár dicsérő szó, Kisuke megnyitotta az átjárót
és mindhárman elindultak Soul Societybe. Mikor megérkeztek, elmentek a 13. osztaghoz a buli
helyszínére. Elsőként Ukitake kapitány köszöntötte Ichigot.
-Á, Kourosaki-kun!
-Üdv!
-Örülök, hogy eljöttél.
-Köszönöm. Hogy van Rukia? –kérdezte eperke aggódva
-Áh jól, ne aggódj miatta.
-Jó. –mondta Ichigo nem túl meggyőző arckifejezéssel
-Érezd jól magad. –mondta Ukitake, majd intett egyet és elment.
A következő egy órában Ichi szóba elegyedett pár emberrel, köztük Hitsugaya kapitánnyal, aki szokás
szerint dühös lett, mert Ichigo közvetlen stílusban beszélt vele. Valamint beszélt Matsumotóval,
aki az ruháját mutogatta , amit az Élők világában szerzett és pár szót váltott még Hisagival és
Hinamorival. Egyszer csak odalépett hozzá Renji.
-Csá Ichigo!
-Szevasz.
-Na mi van? Unatkozol? Nagyon nézelődsz. Talán Rukiát keresed? –vigyorgott kajánul Renji
-Mi?! Mégis miről beszélsz? Mi a fenéért várnám őt? –dühödött fel tüskeböki
-Oh, tudod te.
-Fogd be!
-Ugyan…
Ez így ment még pár percig, de aztán bekellett fejezniük, mert kinyílt a bálterem ajtaja és belépett
rajta Rukia. Mindenki ámuldozva figyelte a lányt, miközben végig haladt a termen. Egy lila kisestélyit
viselt, hozzáillő lila magassarkúval, valamint finoman ki volt sminkelve, haját pedig egy lila hajcsattal
tűzte el. Sorban hangzottak el a szebbnél szebb bókok. Mindenki azt gondolta „egyszerű, de mégis
gyönyörű”. Renji is csak azt tudta kinyögni: Azta! Ami Ichigot illeti, ő meg se tudott szólalni. Nem
vallta volna be, de hihetetlenül gyönyörűnek találta a lányt. Egyfolytában őt bámulta , aztán Rukia
odalépett hozzá, hogy üdvözölje.
-Szia Ichigo.
-Szia, Rukia. Hogy érzed magad? Jobban vagy már?
-Persze. Ne aggódj miattam. Különben is, az én hibám volt, hogy megsérültem.
-Hogy ne aggódjak? …. Ne mondd, hogy ne aggódjak! Fogalmad sincs róla mennyire féltem, hogy
elveszítelek. Ráadásul úgy sérültél meg, hogy engem mentettél meg. Olyan dühös lettem, hogy
nem koncentráltam és majdnem vesztettem, de mikor meghallottam, hogy a nevemen szólítasz
magamhoz tértem és végül sikerült legyőznöm. A quincy szerint te vagy a gyengepontom. Túl dühös
leszek ha veled történik valami. Bár ez így van, mégis tévedett , ugyanis épp miattad leszek erősebb.
-Ichigo…
Rukia nem tudott megszólalni. Nagyon meglepődött a fiú őszinte szavain. Hosszan és mélyen
bámultak egymás szemébe, mígnem egy kicsit spicces shinigami a táncparkettre cibálta Rukiát.
Ichigo néhány percig nézte ahogy táncolnak, majd oda ment és lekérte a lányt. Szótlanul, egymásba
kapaszkodva táncoltak hosszú percekig. Ichigo épp mondani akart valamit, mikor hirtelen Renji
elválasztotta őt a lánytól. Erre eperke dühösen kiviharzott az erkélyre. Rukia ezt látván ellökte
magától Renjit és Ichigo után ment.
-Ichigo… -suttogta Rukia miközben hátulról átölelte a fiút
Ichi először meglepődött, majd elmosolyodott, megfordult és visszaölelte a lányt. Hosszú percekig
voltak egymás karjaiban, aztán Ichigo maga felé fordította Rukia tekintetét, majd halkan azt mondta
a lánynak: Fogalmad sincs milyen fontos vagy nekem. Azzal gyengéden megcsókolta, Rukia pedig
örömmel visszacsókolt. Mikor a teremben lévők meglátták, hogy Ichigo és Rukia csókolóznak
elkezdtek éljenezni.
-Fogjátok be! –kiabálta Ichigo. –Inkább táncoljatok! Rukia, táncolunk? Rukia bólintott majd
kézenfogva a parkettre siettek. Azon az estén többé nem is engedték el egymást. Egész éjjel táncoltak
kéz a kézben.
Vége
|