2.
Tegnap óta nem láttam Ichigot.Amikor az orvos választást adok neki mint barátjának erre ő egyszerűen kisétált.Ma nem tudunk bemenni Rukiához,mert apu konferencián nekünk meg osztálykirándulás.Múzeumba megyünk.Szeretem a múzeumokat de valahogy most nem szeretnék menni inkább a mostoha nővérem mellet lenék hátha valami baj lesz,de valószínű Ichigo vele van.Mivel holnap szombat már reggel bemegyeünk hozzá és csak késő este megyünk haza .Ichigo minden szombaton bent alszik vele,ez mindig így van.Először azt hittük apuékkal ,hogy a bátyó azért alszik bent vele ,mert azt szeretnék csinálni titokban,de Ichigo fura modon nyugottan válaszolt:-Ti mit gondoltok rólam?Rukia beteg és hülye a gyógyszerektől kihasználnám ha most megfektetném.
Másnap:
-Szia Rukia.Hogy vagy?-kérdeztem
-Szia.Te ki vagy?Tudtad ,hogy mi a Napon lakuknk és a Föld igazából egy jeges bolygó?-mostoha nővérünk nekem ugrot így majdnem elestem de Ichi szerencsére megfogott.
-Nem Rukia ,nem tudtam.Ezt hol hallotad?-a bátyó levete rólam Rukiát és az ölébe ültete.Ahhoz képest,hogy egyáltalán nincs magánál Ru símúl a bátyó ölelésébe.Mintha tudná így idiótán is hogy vele jár pedig nem emlékezet se Ichigora,se ránk, se apára amióta nagyobb gyógyszer adagot kap.Be kellet mutatkozni mindig újra és újra.Azóta,hogy Rukia először megkérdezte,hogy mi kik vagyunk Ichi szinte beköltözött a kórházba így az ő nevét már tudja mindig.Lementünk sétálni,de előtte a bátyus felöltöztete Rukiát egy farmerba meg egy atlétába.
-Ichigo mért öltözteted fel?-kérdezte Karin
-Mert nem szeretném ha pizsibe rohangálna.
-De beteg senkise fogja kiröhögni.
-JÓL VAN MÁR NA!NEM MINdEGY,HOGY MIT CSINÁLOK?-Ichigo ráordítot Karinra
-Bocs.
-Nem én bocs csak egy kicsit fáradt vagyok.Azért öltöztetem fel ,mert megígértem neki,hogy ha már nem lesz magánál a sok gyógyszer miatt akkor ha lemegyünk sétálni öltöztesem fel.Rukia utál maciba vagy pizsibe rohangálni.-nevete el az utólsó mondatot a bátyó.Lent apáék mentek elől hárman és beszélgetek.Persze Karin és én hallgatoztunk:
-Fiam.Hogy választotál?-apu nagyon komoly volt
-Sehogy.Nem tudom melyiket válaszam mert mindkettő rosz.Nem szertném,hogy meghaljon ,de gyereket azért még szeretnék.Te melyiket választotad volna ha anya van ilyen helyzetbe?
-Kivetetem volna a méhét,de ez az én döntésem ha édesanyád lett volna ebbe a helyzetbe és azt is vedd fontos tényezőnek,hogy akkor ti már meg voltatok nekünk és nem szeretünk volna több gyererket.
-Mára kéne választ mondanom.Szerintem kivetetem a méhét.
De akkor ne lesz unokám a drága pici fiam felöl-na enyi volt a komolyság apa már vetödött.Erre Rukia is és megölelték egymást.
-O drága mostoha lányom.
-NA SZÁJ LE RUKIÁRÓL MIELLŐT ÉN RÚGLAK LE RÓLA!!!!!
-Drága fiam ha te is kérsz egy ölelést szerető apádtól csak szólj vagy várj nem is..................-Ichigo lerángata apáról a Rut és adott egy balhorgott apának.Utána mintha semmmi se történt volna sétáltunk tovább.Rukiáék kézen fogva mentek elől apu meg lemaradt.Nemsokára indulnunk kéne haza,de nagyon szertnék bent maradni Karinnal együtt.Ichigo megkérdezte ha csönbe vagyunk elfoglalhatunk-e még egy ágyat ,a nővér megengedte ,mert ismeri apát.Miútán elment apu mi elfoglaltunk egy ágyat Karinnal.Együtt alszunk,de legalább bent lehetünk.Ichigo elment fürdeni a mostoha nővérünkkel.Amikor viszajöttek öszebújva feküdtek és beszélgetünk:
-Ichigo.
-Hm?-kérdezte de közben végig Rukia hajá pödörgette és azt figyelte
-Mikor lesz a műtét?-kérdezte Karin
-Hétfő délután.
Enyi volt köztünk a beszélgetés.Már félláomba voltunk amikor Rukia elkezdet ordítani:
-ICHIGO!!!TUDTAD,HOGY NEM MI FEJLŐDTÜNK KI A MAJMOKBÓK HANEM ŐK BELÖLÜNK.ÉS TUDTAD,HOGY.......-a bátyó Ru szája elé tartotta az ujját és adott neki egy csókott.
Másnap reggel Ichivel mentünk haza.
-A fater megint konferencián van ugye tudjátok?
-Ja-feleltünk egyszere Karinnal-Az utóbi időben sokat jár konferenciákra lehet valami baj van a kórházzal.-aggodalmaskodtam de a bátyus megnyugtatot,hogy biztos nincs.
Gyorsan hétfő lett.Ma lesz a műtét remélem jól sikerül.Ichigo ma már ment suliba és meló helyre is valamivel elakarta vonni a figyelmét az aggodásról.Csak este mentünk be Ruhoz.Már fönn volt és amikor beléptünk mosolygot.
-Sziasztok.
-Szia.Hogy vagy?
-Jól bár egy kicsit még fáj a hasam,de már szinte nem is érzem.Ichigo?
-Ő csak késő este tud bejönni.Dolgozik este 8-ig.-felelte apu
-Rendben.-kicsit elszomorodott.
-Tök sok hülyeséget mondtál amíg sok gyógyszert kaptál.-nevetet Karin
-És szombaton bent aludhatunk veled és a bátyóval-mondtam
-Igen arra emlékszem.-mosolygott újra-Néhány dologra még emlékszem.
-Mikor jöhetsz haza?-kérdezte apa szintén mosolyogva.Fura enyit még nem mosolyogtunk egyszere.
-Ha minden rendben holnap.
-Az jó.Bejöjünk érted vagy jön a drága pici fiam?
-Nem tudom.Még nem beszéltem Ichivel.
-És a kórházi kaja finom volt amikor még nem gyógyszereket kaptál?-kérdeztem
-Hát nem éppen a tied 1000-szer finomabb.
-Szisztok-lépet be a bátyó
-Szia-köszöntünk visza egyszere
Megölelték egymást és Ichi a fülébe sugta:-Beszéltem a dokival, ha nem nyavalyogsz holnap haza vihetlek.
-Nyugi ha fáj is akkor is befogom hisz otthon vár az én helyes dokim.-nevetünk,mert persze kihalgatuk mit suttognak.
Inentől kezve minden rendbe volt.Ru elég gyakran járt dokihoz egy ideig,de nem rég bejelentete az orvos ,hogy már csak évente kell majd mennié.Ichigo és Rukia kapcsolata remek volt,sokat voltak együtt sőt( a kórházban töltöt időtől számítva) 1 év múlva eljegyezték egymást aztán újabb 1 év múlva öszeházasodtak.Csodás volt egy tónál volt tartva ,ahogyan a lagzi is.Én, Karin és Orihime koszoruslányok voltunk. A koszorúsfiúk néhány volt osztálytársuk volt.A tanúkat nem ismertem állítólag Rukia tanúja a bátya,Ichigoé meg Renji volt.Az esküvő után fél évvel megvették a mögötünk lévő házat.Csoda szép a ház,mert még csak most építeték 1 éve a kert nem nagy de mégis elég mindenre.Aház 1 emeletes ,teraszal,garázsal és a színe narancsárga.De mégis sokat veszekedtek pedig mindenük meg volt.Ichigo 2 cégnél is dolgozott elég jó pénzekért míg Rukia szintén 2 állást válalt,hogy meglegyen az esküvő meg a ház is.De már mind a kettőnek csak 1 munkahelye van.A veszekedés tárgya mindig a gyerek volt.Rukia nagyon szeretet volna egy kisbabát,de a bátyó nem akart se örökbe fogadni, se béranyát felfogadni, se nevelőszülő lenni.Ichigo csak sajár gyereket akart ,de mivel Rukiának nem lehetet így nem akart gyereket.Amikor már nagyon úgy nézett ki,hogy elvállnak akkor apu felajánlotta,hogy idehív valakir amerikából,hogy segítsen egy műtétet Rukián.Elég nagy hülyeségnek hangzott de amerikába azzal kísérleteznek,hogy nem elevtetik a babát hanem más nőbe ületik,hogy ott fejlödjön tovább.Az első lépés az volt,hogy kell szerezni egy nőt aki szívesen oda dja a méhét,hogy Rukiának újra legyen petetsejtje.Egy hét alt találtak egy 16 éves lányt aki haldoklot és szívesen oda ajándékozta nekik.Az egész törvényszerű volt,mert kiderült,hogy Rukia lesz a kísérleti alany az amerikaiaknak.A lány méhét átműtöték Rukiába.Elég furcsa volt mert soha nem hallotam enyire hülye műtétről,de nem lehet mást tenni hisz ha nem jön ösze oda a házasságuk.A férfi akit apa idehívott csinált valamit,hogy Rukia szervezete befogadja az új méhet.Aztán adott egy szurit Rukia hasába hogy a petesejtek elkezdjenek fejlődni újra.Nagyon fura volt.Nem sokára kiderült,hogy a műtét sikerült .Ichigoék csak néhány hónapig próbálkoztak aztán bejelenteték,hogy Rukia terhes.
-Sziasztok.-jótt be Ichigo nagy vigyorral.
-Szia.Mi történt?-kérdezte apa
-Lányom lesz és eddig tökéletesen egészséges.
-Jaj istenem az én drága pici fiamnak kislánya lesz.Nagypapa leszek a fiam részéről.-sírta el magát apa és vetödöt a bátyóra.
-Mikora van kiírva Rukia?-kérdezte Karin
-Május 20.
-Dehisz addig már csak 1 hónap van hátra.-lepödtem meg.Nem számítotam rá,hogy ilyen közel van már a baba érkezése.
-Igen tudom.Hát nem tök jó?Márcsak 1 hónap és apa leszek.
Két héttel a kiírt időpont elött Rukia roszul lett egyik este.Megijedtek ezért bementek a kórházba ahol kiderült,hogy elkezdett vajudni.12 óra múlva beindítoták a szülést .A baba neve Ayumi lett.Fekete hajú, barna szemű ,fehér bőrű baba.
Rukiáék többet szinte soha nem veszekedtek.És ha veszekedtek is csak apró dolgok miatt volt .
The End
|