1.
Reggel van,Rukia és én reggelit csinálunk míg Karin és apu verekednek.Ichigo még alszik.Gondolkoztam,hogy kipróbálom Orihime tanácsait és édesbabkrémes kenyeret készítek reggelire de végül csak tojást sütöttem.Ichigo felkelt és már ő is morgot.
-Ti nem tudtok kussba maradni?
-ÓÓÓÓÓÓ,fiam de jó, hogy végre felkeltél!!!!!!!-apa már vetödött is Ichire,de ő kikerülte és idejött hozzánk.
-'reggel.Mi lesz a kaja?
-Szia-fordult meg Rukia és ölelte meg-Jobban vagy?
Rukia azért kérdezte mert ichigo beteg volt majdnem 2 hétig.Kicsit elgondolkodtam és csak a hangukra eszméltem fel.
-Yuzu minden rendben?-kérdezték aggódva.
-Persze csak elgondolkodtam.-mosolyogtam és próbáltam nem foglalkozni azzal ,hogy bámulnak.
-Min?
-Csak azzon,hogy kipróbálom vacsira Orihime reccepjét.-bámulásuk fintorgásá vált és a bátyó bejelentete hogy egy kis időre koplal.Még mindig ölelték egymást csak most megfordultak így Rukia támaszkodot a pulton és a bátyó előtte , a kar helyzetükön is változtatak Rukia Ichigo nyaka köré fonta, Ichigo meg Rukia dereka köré.Öszebújtak,csókoloztak amitől majdnem elhánytam magam de szeretem őket nézni,olyan furán viselkedtek egymással és én is úgy szertem volna ha valaki így viselkedik velem mint mondjuk Ichigo Rukiával.A csók náluk elégé intim mert simogatják egymást meg a nyelvüket is használják ráadásul mindenhol és mindenben képesek megállni,hogy csókolozanak.
-Kész a reggeli.-kiálltotam és mentem megteríteni.
Már vagy 10 perce szóltam de rukiáék még mindig nem jöttek.Apu rájuk szólt:
-Rukia,Ichigo gyertek enni mert éhen halunk és...
-Hadd már őket fater ma van valentin nap.-szólt közbe Karin.
-Ótényleg!!Mit terveztek mára fiatalok?-kérdezte apa nagy vigyoral a képén.
-Titok.-zárta le a témát ichigo
-Akkor a helyedbe Rukia minden képen vinék óvsze.....-Ichigo leütöte,hogy véletlenül se tudja folytatni és jöttek enni.
-Ichigo ma mikor indultok?-kérdezte karin
-Majd ha lusti királynő öszepakolt.-Rukiára nézet és megpuszilta.
-És hova mentek?-kérdeztem
-Sátorozni meg túrázni,holnap este jövünk.
-Mi anya sírjához megyünk majd 3-kor.
-Oké,üdvözlöm anyut és a helyembe is mondjatok egy imát ,köszi.
Készültünk Karinékal anyuhoz.Úgy terveztük, hogy ott töltjük az estét de az idő közbe vágot szakadt az eső, villámlot,dörgöt.
Épp csak 5 percig voltunk a sírnál mert futottunk haza,mikor a házunk közelébe értünk kiabálást veszekedés halottunk.Ichigo és rukia öszevesztek .Nagyon.Bementünk a hátsó ajtón hogy ne zavarjuk őket,elbújtunk az ebédlőasztal alá.
-Hogy lehetsz ilyen hülye?-kiabált a bátyó.
-Hagyj békén,úgy csinálsz mintha te jobb lennél nálam.
-Hát mert jobb is vagyok,mert én nem kefélek mindenkivel félre!
-Utálak Ichigo-sírt Rukia hallotam a hangjába.
Valami eltört.Olyan erővel dobták a falnak hogy tuti Ichigo volt csak ő tud kettőjük közül ilyet dobni.
-Én is téged,.ja és nem megyünk sehova.-ichigo úgy ordítot hogy az utcában az öreg nénik már biztos kijöttek meg nézni mi történt.
-Nem is mentem volna ezek után-Rukia leült az asztalhoz de szerencsére ma nagy,fehér terítőt raktam az asztalra így nem látot meg.Halottuk amint koccant a feje az asztalon
- Mégis miután?Minden a te hibád.Most elmegyek 1-2 napra mire haza jövök már ne legyél itt léccives.-Ichigo hangja nyugott volt.
-Ichigo roszul vagyok.
-A sírástól.
-Nem nagyon fáj a hasam.
-Akkor csak meg fog jönni a menszeszed.
-Nem ez más ,mintha kést döfnének belém.
A terítő alatt van egy kis hely ki néztünk rajta.Ichigo a pultnak támazkodott majd oda lépet Rukia mellé és simogata a hátát.
-Menj el piheni.
-Bemegyek a kórházba.
-Egy hasfájásal nem fognak kezelni.
-Nem baj.Bemegyek.
-Beviszlek,gyere.
Ichigo felsegítete Rukiát .
-Várj fiam veletek megyek-ugrott apa elő aztán mi is.
-Ti meg mit kerestek ott?Mindegy.Nem kell csak beviszem.
Azért mi is mentünk.Rukiát téleg nem vizsgálták meg csak át külték a nőgyógyászatra ahonan elküldték haza .Ichigo megfenyegete a kórházat valami hazugságal amit érdekes modón a kórház elhitt és azonal megvizsgálták Rukiát.Nem ment vele senki.Kérdezték,hogy van-e most barátja Rukiának mire mi Ichigora néztünk ő meg:
-Nincs.
Aztán még azt is megkérdezték,hogy mikor volt utóljára fiúval úgy, mivel ez már csak rájuk tartozot ezért odébb mentek beszélgetni.kb. 1 óra múlva beengedtek Rukiához,mivel őt azóta beköltözteték egy szobába.
-Ichigo te nem jösz?-kérdezte apa
-Nem,menjetek csak.
Mikor bementünk Rukia csak ült és nézte hogy esik az eső.
Szia.-köszöntünk egyszere.Apa és én leültünk mellé az ágyra,Karin meg egy székre.
-Sziasztok.-mosolygot ránk mintha nem is történt volna semmi,de a mosolya nem volt őszinte csak a szomorúságot akarta elrejteni.A szemei ki voltak sírva a sminkje pedig végig folyt az arcán.Talán soha nem láttam még ilyen sebezhetőnek.
1 hét múlva
Rukia még mindig bent van.Ichigo soha nem jön velünk be mintha félne ha bejön az egész élete más lesz.Múlt héten halgatoztam apával amikor Ichigo és Karin beszélgetek:
-Ichigo.Szakítotatok?
A bátyó nem válaszolt azzonal.
-Igen.-modta szomorúan.
-Mi történt?
-Nem mondod el senkinek?-kérdezte Ichi aggodva.
-Nem.
-Rukia megcsalt.
Karin nem jutott szóhoz ahogy mi sem.Ezt nem hittük volna Rukiaról.
-Ő mondta meg vagy rajta kaptad?
-Megmondta.
-És bocsánatot kért legalább?
-Igen.De valahogy nem tudok neki megbocsátani.Rohadtul fáj ,hogy csak így eldobott egy egyéjszakás kaland miatt Mr.nagymenővel.
-Kivel?- nem értetük még soha nem hallotunk róla.
-Van egy srác a suliba nálam is idősebb és sportol ja és gazdag.Minden lány oda van érte és már minden lányal lefeküdt a suliba még a tánárnőkel is.Csak néhány lányal nem ,köztük Rukiával .Azt hittem,hogy ő nem adja meg magát de tévedtem.
-Sajnálom.
Délután hívtak a kórházba.Ichigo most bejött,de nem jött oda Rukiához hanem egy 20 körüli lányal beszélgetett.Rukia nem volt egyedül már rajta kivül még három lány volt.Próbáltunk beszélgetni Rukiával de nem figyelt ránk csak a bátyót nézte,hogy milyen kellemesen elbeszélget.Látszot rajta,hogy a pokolba kivánj azt a lányt.Aztán Ichigo oda jött hozzánk:
-Szia-Rukia előre köszönt mire Ichi morgot valami szia félét.A feszültség tapitható volt.
-Na jó szerintem menjünk el sétálni.-ajánlotta fel apa.
-Rendben .-feleltünk egyszere
Lent a parkban igyekeztünk előre sietni,hogy Ichiék tudjanak bezélni ,de persze apával kihalgatuk őket egy bokorból mert leültek egy padra.
-És milyen a kórház?
-Szar.Gondolom tudja már a családod.
-Igen.
-Kidobtad már a cucaim?
-Mért dobtam volna ki?Ugyan ott van ahol hagytad.
-Ha ki engednek majd át megyek értük.
-Van hova menned?
-Van.
-Akkor jó.
Néma csend volt köztük amit végül Rukia szakított meg.
-Meg kéne beszélni.
-Szerintem már nincs mit megbeszélni rajta.Lefeküdtél vele ezzel föláldozva a kapcsolatunk,ami már amúgy is tönkre ment.
-Nem is ment tönkre csak...-Ichigo közbe vágot
-Csak nem elég neked egy kapcsolat.Kurva.
-Nem próbá.. próbál.Mindegy.
-Nem akarom megpróbálni mégegyszer.Nem akarok mégegyszer egy ilyen kurva barátnőt.
Rukia sírni kezdett.
-Sajnálom.
-Hányszor csaltál meg?-a bátyot nem hatota meg ,hogy Rukia sír.
-Nem tudom.
-És ezt higyem is el?Akkor hány szeretőd volt?
-Egyse.Nem volt szeretőm.Mért lett volna szeretlek csak kísértésbe estem elég sokszor.
-Szeretsz?-Ichi felhúzta a szemöldökét.
-Igen.Elhiszed?
-El,de akkor mért csaltál meg?
-Hülyeségből.Azt hittem te is megcsaltál és boszút akartam állni,de aztán rájöttem,hogy te nem csaltál meg.Mr.nagymenővel meg csak azért mert kísértésbe estem.
-Honan veted,hogy megcsalak?
-Sokat hívtál valami ismeretlen számot és ő is sokat hívot téged.Meg későn jártál haza és amikor beszélgetni akartam este lebasztál,hogy én soha nem csinálok semmit bezzeg te dolgozol meg tanulsz és mégse értem meg ,hogy fáradt vagy.
-Bocs nyúzott voltam a meló meg a vizsga miatt.Nem akartam durván lebaszni csak rádordítani,hogy vedd az adást,hogy menyit teszek érted.Csak azért akartam mert éreztem ,hogy valami megváltozot.
-Nem akartam soha kimutatni,hogy menyire szégyelem magam mert nem dolgozok csak suliba járok ,de oda is csak azért mert muszály.Nem akartam kimutatni menyire szégyelem magam mert te kidolgozod a beled,hogy nekem jó legyen.
-A szerelem vakká tesz.
Fura,hogy a bátyus ilyen könyen kimondja ,hogy mit érez Rukia iránt.Soha nem akartam ilyen szomorúan látni őket.
-Biztos nem akarod megpróbálni mégegyszer?-Rukia nagyon halkan kérdezte.
-Nem tudom.Jó lenne de nem tudok benned megbízni és a bizalom fontos alap egy kapcsolatba.
-Igazad van.-Rukia már nem sírt,de megint a sírás határán van.-És ha csak megpróbálnánk utána ha nem sikerül.......-Nem tudta bejezni.Tényleg nem láttam még Rukiát enyire sebezhetőnek.
-Renben.Megpróbáljuk.-Ichigo mosolyog
-Tényleg?-Rukia kicsit meglepödött
-Ja,de ha nem jön ösze elmész és nem hisztizel.-még mindig mosolyog.Rukia mosolyog és megcsókolják egymást.
Ichigo sokkal vidámabb egész haza uton mosolygot mindenkire.Tudja ,hogy tudjuk.A következő hetekben pontosabban a következő két hétben is bent tartják Rukiát.Egyre roszabul van már infuziot kap és rengeteg etél pótló tabletát meg fájdalomcsilapítót.Ichigo mindennap bent van vele valamikor bent is alszik se suliba se munkába nem megy.Rájöttek múlt héten ,hogy Rukiának máhnyakrákja van de mivel erre pénteken jöttek rá ezért átrakták a kezelését erre a hétre.Ichigo egyre jobban ideges az orvos a múltkori verekedés után a kórházban nyugtatot javasolt neki.Ő megvette és most mindennap bevesz 2 -őt.Nem segít valami sokat 1 órát nyugton marad aztán megint ordít .A nyugtatóból nem vehetbe többet napi 2-ből. Rukiát teljesen kiütöte a sok gyógyszer,soha nincs magánál mindig hülyeségeket beszél mint például a múltkor arról beszélt hogy a mókusok igazából ürlények és átveszik feletünk az uralmat.Szerdán bevezetek a sebész irodájába:
-Két lehetőség van kiveszük a méhét ezzel örökre megszüntetjük a rákot viszont nem lehet gyereke soha vagy csak a rákot próbáljuk eltávolítani viszont ebbe bele is halhat mert ha nem sikerül a rák tovább fejled és megölheti.válaszanak kérem minél elöbb mert sürgős eset.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
