Egy hosszú szerelem
Szép tavaszi nap volt Karakurában. Hőseink az iskolapadban ültek és unatkoztak. Mikor megcsörrent a csengő és elindultak haza Rukia megszólalt:
- Ichigo, kérdezhetek valamit?
- Persze - felelte unott hangon.
- Te szerelmes vagy Orihimébe? - kérdezte.
- Mi?! Dehogy! - felelte idegesen majd higgadtan folytatta - Ő nem hozzámvaló. Egyébként miért kérdezted?
- Csak úgy kíváncsi voltam - mondta kis pírrel az arcán a lány. Utánna egy-két perc múlva a fiú törte meg a csendet.
- Kérdezhetek én is valamit? - kérdezett rá Ichigo is. A lány bólintott.
- És te szereted Renjit?
- Nem. Ő nekem csak egy nagyon jó régi barát - mondta a lány egyszerűen.
Mire befejezték a beszélgetést már haza is értek. Rukia a szokásos módon próbált bemenni, de megcsúszott az ablakpárkányon és majdnem leesett, de Ichigo megfogta a kezét és visszahúzta.
- Kö...köszönöm - mondta a lány fülig vörös arccal mivel a srác karjai közt találta magát.
- Semmiség, de legközelebb vigyázz magadra vagy szólj nekem és segítek - felelte a fiú zavartan. Közeledtek egymáshoz, szájuk már majdnem összeért, de amikor megakarták egymást csókolni, Ichigo telefonja megcsörrent. Egy SMS-t kapott.
- Ajh - morogta a fiú. Bosszankodva szétválltak, majd a fiú a telefonja után nyúlt és megnézte az üzenetet:
"Gyere a Parkba valami nagyon fontosat szeretnék mondani. Kérlek azonnal gyere, mert ez nem várhat! Orihime. "
- Most mennem kell. Orihime írt, hogy valami nagyon fontosat szeretne mondani, és ez nem várhat. Pár perc és ígérem itthon is vagyok...és folytathatjuk ezt - mondta Ichigo nem megszokott kedves hangon és egy apró puszit adott a lány arcára. Ezen Rukia elpirult és ott állt addig amíg a fiú el nem ment. Utána bement a szekrénybe és magaután húzta az ajtót és a történteken kezdett el gondolkozni. "Pár perc és ígérem itthon is vagyok...és folytathatjuk ezt" ez a mondat visszhangzott a fejében. Végtelenül boldog volt, de egy kicsit félt attól, hogy mit akar mondani Ichigonak Orihime. Ezek az érzéseken gondolkozott és közben mély álomba szenderült. Ekkor a fiú már a megbeszélt helyen kereste Inouét.
- Igen mit akartál? Egyébként szia - mondta Hősünk, amikor megtalálta a lányt.
- Szia. Azt akartam mondani hogy...hogy.. - dadogta Orihime. Rettenetesen zavarban volt, ezért nem tudta kimondani azt a hatalmas súlyú szót.
- Igen? - kérdezte a fiú, hogy gyorsítsa a tempót. Már nagyon szeretett volna otthon lenni, élete szerelmével.
- Én...én...sze...szeretlek - mondta ki végre a lány.
- Figyelj Orihime sajnálom de én már mást szeretek - felelt Ichigo és meg sem várva a lány válaszát el is tűnt. Pár perc múlva haza is ért. Hallotta ahogy a lány szuszog ezen elmosolyodott. Azután kiment felvette a pizsijét és lefeküdt aludni. Kissé csalódott volt, amiért nem tudta elmondani Rukiának, hogy mit is érez. Másnap reggel szombat volt tehát nem kellett suliba menni. Ichigoék egyszerre ébredtek. A lány kinyitotta a szekrényt és mélyen a fiú szemébe nézett.
- Jó reggelt - mondta a lány kedvesen egy mosoly kíséretében.
- Neked is - felelt Ichigo és viszonozta a gesztust. Azokban a mosolyokban benne volt minden érzelmük. Ichigo odament a lányhoz és gyengéden megcsókólta.
- Rukia szeretlek. Mindennél és mindenkinél jobban.
- Nagyon jól tudod, hogy én is - suttogta a lány a fiú fülébe és megcsókolták ismét egymást. Aztán egyre hevesebbé vált a csók és ráfeküdtek az ágyra. Később a ruhák is lekerültek és a testük egyé vált. Miután befejezték Ichigo lement a konyhába reggeliért.
- Jó lesz a piritós? - kérdezte a fiú.
- Igen. De szeretnék valamit kérdezni.
- Mondd csak - mosolygott a fiú.
- Mit mondott Orihime, ami annyira nagyon fontos volt?
- Hát azt, hogy szerelmes belém, de én megmondtam neki, hogy mást szeretek - mondta Ichigo majd egy puszit nyomott Rukia arcára.
- Egyszer megölöm. Elegem van belőle, hogy állandóan rád mászik, meg Kurosaki-kunozik! Többet nem engedem, hogy hozzád érjen!!! - mondta a lány féltékeny hangon.
- Csak nem féltékeny vagy?
- Természetesen az vagyok! Megvan rá az okom, hisz minden lány a nyálát csorgatja utánad!
- Miért tennék? - kérdezte hatalmas mosollyal az arcán Ichigo.
- Mert rettenetesen helyes vagy és másfél év alatt a halálisten munkától nagyon megizmosodtál. Még nekem is nagyon nehéz kordában tartani magam, hogy neked ne essek bármelyik pillanatban - mondta majd nyomatékképp megcsókolta a fiút, aki vigyorogva csókolt vissza. Majd, hogy Rukiának és neki se kelljen tűrtőztetnie magát újra átatdák magukat az élvezeteknek és újra átélték azt a hatalmas gyönyört. Később megették a reggelit és lementek TV-zni. Egy jó sorozatot találtak. Egymáshoz bújtak, majd mikor vége lett a filmnek elmentek sétálni, de hamar visszajöttek mert elkezdett esni az eső. A nap további részében nem történt semmi különleges vagy említásre méltó, kivéve az, hogy elmondték Isshinéknek, hogy együtt vannak. Mindenki örült neki. Ezután már tényleg nem történt semmi. Pár hét múlva egy szombat reggel Rukia 5 órakor arra ébredt, hogy hányingere van de nem sokáig tudott ébredezni, mert rögtön szaladnia kellet a mosdóba. Miután kijött, felöltözött, ránézett a fiúra, aki még javában aludt, és elment Hinamorihoz. Becsöngetett.
-Szia. Mi járatban vagy itt Rukia? - kérdezte kedvesen a lány.
- Szeretnék veled beszélni.
- Gyere csak be - hívta be Hinamori a lányt majd leültek a nő szobájába az ágyra - Hallgatlak - mosolygott a lány.
- Hát ebben nem vagyok biztos, de lehet, hogy terhes vagyok - mondta lehajtott fejjel Rukia.
- Micsoda? De hogyan és kitől?
- Természetesen Ichigotól, mástól nem is lehetnék. Hát és hogy hogyan azt meg gondolom te is tudod.
- Jó nyilván ez hülye kérdés volt. Most mihez kezdesz?
- Azt gondoltam, hogy te majd tudod a választ.
- Hát végülis 20 éves vagy és ha én lennék a helyedben én megtartanám. De ez a ti döntésetek. A tiéd és Ichigoé. Beszélj vele!
- Nem tehetek mást. Köszi a segítséget.
- Ööö.....Rukia, javasolhatok még valamit??
- Persze.
- Menj el a gyógyszertárba és vegyél egy terhességi-tesztet. Csak, hogy biztos legyél benne.
- Oké, tényleg köszönök mindent - ezzel Rukia elment és sietett haza illetve a gyógyszertárba. Mikor hazaért senki nem volt otthon, még a fiú sem. Megcsinálta a tesztet és kiderült, hogy tényleg terhes. Ichigo előbb hazaért mint az apjáék, felment a szobájába. A lány is ott volt.
- Szia, Rukia. Mégis hol a fenébe voltál? Reggel, amikor felkeltem te már nem voltál mellettem, nagyon megijedtem, hogy történt veled valami - mondta a fiú.
- Csak Hinamorinál voltam - válaszolt a lány, majd mutatta, hogy Ichigo üljön le mellé. Ő meg is tette ezt - El kell mondanom valami nagyon fontosat.
- Történet valami?
- Szóval....hát....én...terhes vagyok - mondta a lány és közben lélekben már felkészült minden rosszra: arra hogy Ichigo kiabál majd vele, vagy szakít vele rögtön. De miután ez elmaradt, kedvese karjaiba borult - Tudom, hogy pont a legrosszabb időszakban a vizsgák előtt, ráadásul még csak 20 évesek vagyunk, de el kell döntenünk, hogy mi legyen.
- Ennél jobb időszakban nem is eshettél volna teherbe. Elég érettek vagyunk egy gyerek felneveléséhez, ráadásul az anyagi lehetőseégeink is megvannak. És ha meglesz a baba mi leszünk a legboldogabb család a világon.
- Akkor megtartjuk? - kérdezte örömmel a hangjában a lány.
- Ez számomra nem volt kérdés. Természetes, hogy megtartjuk a babát - csókolta meg barátnőjét a fiú - És ez már biztos? Úgy értem csináltál már terhességi tesztet?
- Az volt az első dolgom miután hazaértem. Majdnem teljesen biztos, hogy terhes vagyok. De még el kell mennem orvoshoz, csak Ő tudja megmondani száz százalékosan.
- Akkor jelentkezz be minnél előbb. Mondjuk én biztos vagyok benne, hogy kisbabánk lesz. Pár napja már észrevettem a változást rajtad - mosolygott a fiú.
- Például miket?
- Hát sokkal többet ettél és elég furcsa dolgokat. Olyanokat, amiket Inoue szokott enni. Ráadásul sokkal többet mosolyogtál és kívántál meg engem. Mondjuk annak én is örültem - mondta vigyorogva a fiú. Erre a lány megcsókolta Őt.
- Tudod ebből a szövegből rájöttem, hogy mennyire figyelsz rám. Olyan dolgokat vettél észre rajtam, amiket még én magam se - mosolygott a lány Ichigora - És ez végtelem bizalmat és szeretet ébreszt bennem. Nagyon szeretlek!
- Annyira szeretsz, hogy akár leélnéd velem az egész életed? - kérdezte a fiú.
- Ez csak természetes - mosolygott a kis fekete hajú.
- Akkor - térdelt le a fiú - Kuchiki Rukia, hozzám jönnél feleségül?
- Igen. Bárhol, bármikor - ugrott a nyakába a lány és megcsókolta a fiút, aki ezután Rukia ujjára húzta a gyűrűt.
- Akkor, elmondhatnánk fateréknak - fogta meg a menyasszonya kezét Ichigo és lementek közölni a hírt Isshinékkel. Vagyis elmondták nekik mind a két hírt. Mindenki a fellegekben járt a boldogságtól, és a lányok rögtön elkezdték tervezgetni az esküvőt.
Teltek a napok hetek. Két hónap telt el az eljegyzés óta és eljött a nagy nap. Rukia - akinek pocakja még csak alig kerekedett - az öltözőben nézegette magát a tükörben. Csodálatosan nézett ki, mintha egy angyal lett volna abban a hófehér ruhában. A Kurosaki lányok igazgatták a menyasszony haját, amikor belépett Renji a szobába. Amint meglátta a lányt elállt még a lélegzete is.
- Rukia, gyönyörű vagy! Mázlista ez az Ichigo! - mosolygott a vörös hajú - Amúgy azért jöttem, hogy szóljak, hogy két perc van vissza a kezdésig.
- Köszönöm Renji. Mindent. A segítséget, a támogatást és a csodás barátságot - ezzel megölelte a fiút, aki boldogan viszonozta ezt. Majd elindultak a házasságkötő terem felé. Az esküvő csodálatos volt, minden a legnagyobb rendben ment. Minden pár azt kívánta, hogy bárcsak nekik is ilyen simán menne minden.
Három hónappal később, pont miután a friss házasok megérkeztek a nászútról Rukiánl megindult a szülés. Négy héttel a kiírt időpont előtt. Mindenki nagyon megijedt, hogy valami nagyon rossz fog történni, ezért rohantak a kórházba. Ott a szülés közben nem léptek fel további komplikációk és Rukia egy - korai születése ellenére - egészséges kisfiút hozott a világra, akinek a neve Kurosaki Touya lett. Az egész család nagyon örült a kicsi érkezésének. Ezek után már semmi gond nem volt a kicsivel és egészséges volt mindig. Őt követte még 3 kislány a családban: Hisana, Misaki és Hikari.
A család boldogabb nem is lehetett volna. Ichigoból orvos lett, közben pedig végezte halálisteni feladatát is. Rukia pedig a gyerekeket nevelte, a 3.osztag kapitányaként. Gyermekeiknek hatalmas erejük volt. Főleg Touyának és Hisanának. A két kisebb lánynak főleg a kidouk mentek jól. Mindegyikük egészséges volt, és ez volt a legfontosabb szüleiknek. Boldog éltek, amíg....nem, nem mondhatom, hogy amíg meg nem haltak, hisz mind halálistenek voltak....Szóval mindannyian boldogok voltak talán örökké. Persze mindig voltak akadályok az életükben, de ezt legyőzve haladtak tovább az álmaik felé.
...Azt persze nem kell sokáig ragoznom, hogy Touya hogyan ismerte meg élete szerelmét...Az egész azután történt, hogy elköltöztek Soul Societybe és 16 évesen küldetést kapott Karakurában. Ekkor találkozott egy igen magas lélekenergiájú lánnyal, aki épp barátain próbált segíteni, mert megtámadta őket egy lidérc. A lány árva volt, így barátai jelentették neki az életet. És akkor Touya megmentette és...Oh, bocsánat elragadtattam magam ez egy másik történet...
END
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
