|
Te wo tsunagou
Rukia búsan sétálgatott egy kellemes júniusi napon. A Nap ragyogott az égen, a lány lelkében azonban szomorúság vihara tombolt. Mélyen gondolkozott titkos szerelmén.
"Vajon hol lehet ez az idióta? Se ő nincs meg, se pedig Orihime. Talán együtt vannak valahol? Mondjuk miért is lennének együtt...semmi jel nincs rá. De akkor is bennem motoszkál ez az érzés. Nem tetszik ez a lehetőség, hogy Himével van. Miken is gondolkozok, miért is érdekel ez engem?! Azt csinálnak, együtt vagy külön amit akarnak!"
Ekkor megállt egy kis tó mellett, ami a park közepén heéyezkedett el. Gyönyörű látványt nyújtott és ez kicsit segítette elterelni a lány figyelmét. Annyira elmerült a tó szépségében, hogy nem vette észre, hogy Ichigo a háta mögé lépett, és átölelte a lányt. Ő tudta, hogy csakis szerelme lehet az, mert felismerte jellegzetes illatát, na meg persze azokat a narancssárga tincseket.
-Mit csinálsz? - kérdzte Rukia a fiútól, aki nem válaszolt csak ölelte tovább a lányt.
-Szeretlek - mondta Ichigo. A fekete hajú nagyon meglepődött, de mérhetetlenül boldog volt. Mosolyogva nézett a társára, akinek szemei ugyanazt a boldogságot és tiszta szerelmet tükrözték.
-Én is nagyon szeretlek, mindennél és mindenkinél jobban - majd megcsókolták egymást. Hosszú forró csók volt.A levegőhiány választotta őket csak szét. Pár percig még néztek egymás szemébe, majd Ichigo megtörte a csendet.
-Mehetünk haza? - kérdezte a fiú. A lány imádta ezt a szót hallani: haza. Főleg, amikor szíve választottja mondta neki. Mindig is ez volt a vágya: hogy legyen egy családja, otthona és lelkitársa. A lány nem válaszolt neki, csak összekulcsolta kezét a fiúéval, majd elindultak a Kurosaki ház felé. Mikor hazaértek Isshin meglepetten, de boldogan vette tudomásul, hogy egyetlen fia, felnőtt. Felmentek a fiú szobájába, ahol egy csodálatos éjszakát töltöttek együtt.
Hirtelen Rukia a szekrényében találta magát. Nagy szomorúságot és csalódást érzett. Szomorú volt, mert ez az egész csodálatos dolog nem történt meg vele, és tudta, hogy nem is fog soha, ezért is volt csalódott is. "Hát persze csak álom" - sírta el magát, amit Ichigo is meghallott. Mióta a fiú bevalotta magának, hogy ő igenis beleszeretett Kuchiki Rukiába, minden egyes lépését, mozzanatát figyelte. Amikor meghalotta, hogy a lány keservesen sír, kikelt ágyából, majd óvatosan elhúzta a szekrény ajtót.
-Mi a baj, Rukia? - kérdezte halkan, mégis aggodalmasan a fiú. A lány nem válaszolt csak megölelte Ichigot, majd halk hangon csak ennyit mondott.
-Szeretlek, de tudom, hogy te soha nem éreznél így irántam! - sírt tovább Rukia. Erre a mondatra fiú nagyon meglepődött.
- Hogy mondhatsz ilyen hülyeséget, te idióta! Mindennél jobban szeretlek a világon! - ezen a lány elmosolyoddott, majd arcaik egyre jobban közeledtek egymáshoz, míg ajkaik össze nem forrtak. Ez a csók még sokkal szebb és szenvedélyesebb volt, mint Rukia álmában. Miután elváltak egymástól Ichigo odavitte őt az ágyához majd eggyütt aludtak el. Másnap reggel:
- GOOD MORNING, ICHI.. - köszöntötte volna Isshin kicsi fiát szokásához híven, de ekkor meglátta, hogy nem egyedül van, erre viszont gonoszan elvigyorodott - Ichigo szólhattál volna, hogy ne ébresszelek, mert nem egyedül vagy. Ráadásul a kis ártatlan Rukiácskával...Na de úgy teszek mintha semmit nem vettem volna észre.....GOOD MORNING, ICHIGO! - az említett fiú és újdonsült barátnője rögtön felébredtek, majd zavartan kikerekedett szemekkel figyelték Isshint, aki karbatett kézzel mosolyogva nézett rájuk. Már kezdtek volna magyarázkodni, de a férfi csak legyintett egyet, majd kisétált az ajtón. A párocska felöltözött, majd zavarban mentek le a konyhába, ahol Isshin már várta őket és egy előadást tartott nekik a biztonságos szexről. Mindegyikőjük fülig pirulva kezde el hallgatni a beszédet és amikor Ichigo megpróbálta leállítani apját, az visszaültette őt és nem engedte el őket. Ezért kénytelenek voltak pipacsvörös fejjel végighalgatni Isshint...de sok mindent tanultak és elhatározták, hogy este a gyakorlatban is kipróbálják..erre a gondolatra mindketten eleresztettek egy kicsit perverz mosolyt...
VÉGE
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
