Aggódtam Soda no Shirayuki-ért, nem jött haza az éjjel.
Ilyet még sosem tett velem, mindig közölte, ha nem tér haza,mert valami
fontos dolga akadt az éjjel folyamán.
Ha visszagondolok rá ilyen tán sosem volt.
Még jobban elgondolkodtam,s egy rosszindulatú mosoly  hagyta el ajkam.
Biztos megint nii-sama zanpaktojával van.
Kisurrantam a házból, s alig léptem egyet s, már is nii-sama jelent meg a
terasz küszöbén.
Hova mész Rukia?
Sehova bátyám, vagy is megyek megkeresni Soda no Shirayukit.
Veled megyek.
Mondta bátyám egyszerű tömör stílusába.
Körülnéztem, de sehol nem éreztem Soda no Shirayuki jelenlétét.
Mikor a szél feltámadt a birtokon, egy halvány reatsut éreztem meg.
Érzed niii-sama?
Igen, s ez nem csak zanpaktoud reatsuja.
Most már biztos vagyok benne, hogy együtt vannak Rukia.
Ennek ellenére is meg akarod őket keresni?
Igen nii-sama , mert nem teheti ezt velem,csak úgy faképnél hagy akkor
mikor mellettem volna a helye.
Jó látom?
Nii-sama elmosolyodott egy pillanatra?
Mellém lépet és rám tekintet,s elindult abba az irányba amerről a
zanpaktoukat érezte.
Egy pillanatig bambán néztem utána, s aztán futó léptkel felzárkóztam
nii-sama mellé.
***
Rá tekintetem, s egészen közel vittem fejemet a homlokához.
Hozzá érintetem,s aztán ajkam,ajkához ért,s mohon átadtuk magunkat az
ismételt élvezeteknek.
Rövid idő elteltével azon vetem magam észre, keze megint a combomra simult,
s a folytonos csókváltások már kezdetek hevesebbek, lenni.
Ismételten a fűre döntőt, s rám mászott.
Szemembe nézet titokzatosan.
Azt akarom, hogy asszonyom légy.
A szemeim kikerekedtek a kijelentésén, s meg sem tudtam szólalni a váratlan
felkérés, annyira hirtelen jött.
 Épp válaszolni készültem, mikor egy balsejtelem kúszót át az elmémen, s
arra gondoltam,

- Biztos nem sokára ránk fognak találni a gazdáink.

Nem váratót sokáig a megérzésem.
Finoman letaszítottam magamról Senbonzakurat ,s felültem.
Senbonzakura tanácstalanul nézet rám, s nem tudta mire vélni tetemet.
Kényszer érezve hátrafordultam, s valóba ott állt előttem a mesterem, és
Senbonzakura mestere.

Még is hogy képzeled ezt Soda no Shirayuki!
Nem velem kéne lenned?
De mester kérem, bocsásson meg nekem, de tudja úgy elrepült az idő és ha
Senbonzakuraval vagyok, akkor megszűnik létezni.
Még most az egyszer elnézem neked, de a jövőbe csak akkor találkozhatsz
vele, ha megkérdezel.
Serényen bólogattam mesterem szavára.
Nii-sama, nem is mondasz semmit?
Mit kéne mondanom?
Zanpaktoum úgy is tudja, mit gondolok erről a kis románcról.
Rá nézet Senbonzakurara mestere, s szeme sarkából figyelte, vajon mit szól
hozzá a zanpaktouja.
Nem igaz Senbonzakura?
Egy fejbiccentés ennyi jött tőle válaszként.