- Te ezt nem �rtheted! kis sz�netet tartott. – �n mindig is szerettem Ruki�t! De te megel�zt�l �s �n csak csendben n�ztem. Nem sz�ltam egy sz�t sem mert azt akartam, hogy boldog legyen! Erre te most egy idi�ta miatt elhagyod �s megb�ntod. nem hiszek a f�lemnek… ahogyan Ichigo �ll nekem h�ttal. Ahogyan m�rgesen m�gis bizonytalanul kimondja amit �rez… �n nem tudom mit mondjak. Azt�n l�tom, hogy megint k�sz�li meg�tni.
- El�g! ki�ltottam el magam. – Hagyd… fogtam le Ichigo kez�t.
- Rukia… mondta ki halkan a nevem.
- Menj el Renji… csak ennyit tudtam mondani. Nem t�rt�nt semmi, majd kis id� m�lva elment. A t�bbiek csak n�ztek r�m �n viszont a f�ldet b�multam. Isane egy sz� n�lk�l meg�lelt engem �s Rangiku is csatlakozott hozz�. Ichigo mozdulatlanul �llt el�ttem, azt�n h�tat ford�tott �s elment.
- Jobb lesz ha most haza megy�nk mi is… mondta Isane.
- Nekem �gy nincs hov� mennem… sz�ltam szomor�an �s halkan mire Rangiku elkezdett r�ngatni maga ut�n.
- Dehogy nincs! Tudod, hogy hozz�m b�rmikor j�hetsz. mondta.
- K�sz�n�m… elment�nk Rangiku�khoz, besz�lgett�nk kicsit, majd elaludtam. Mikor fel�bredtem Rangiku m�r a konyh�ban volt, reggelit csin�lt.
- J� reggelt… sz�laltam meg mikor ki�rtem. �  mosolygott r�m kedvesen �s egy t�ny�rt rakott el�m.
- Neked is �s j� �tv�gyat. hmm… szeretem a f�ztj�t. Most is olyan finom az illata.
- K�szi, neked is. er�ltettem egy mosolyt �s elkezdtem enni. � is k�vette a p�ld�mat.
- M�g mindig szomor� vagy?
- Kicsit… de igaz�b�l az zavar, hogy nem tudom mit mondjak Ichigonak. Hisz vele is besz�lnem kell �s min�l hamarabb... feleltem.
- Ez is igaz. Mondjuk t�ny, hogy nagyon kedves volt veled mindig de azt az�rt ne gondoltam volna, hogy ennyire szeret t�ged.
- �n is �gy vagyok vele… �s ami azt illeti �n is nagyon kedveltem �t mindig, de eddig m�g nem gondoltam bele, hogy t�bb is lehetne k�zt�nk.
- Lehet, hogy ezt k�ne neki elmondanod.^^ igaz… nem fejeztem be a reggelit csak elrohantam. Musz�j besz�lnem vele. Rangiku csak mosolyog ut�nam. Mindenhol keresem Ichit m�gsem tal�lom. Azt�n eszembe jut egy hely. Amit r�gen mutatott �s azt mondta hogy szeret kij�rni.
�s igazam van. Itt �l el�ttem h�ttal.
- Szia… l�ptem m�g� majd le�ltem mell�. Ahogy eln�zem kicsit meglep�d�tt.
- Nem gondoltam, hogy l�tni akarsz… sz�lalt meg v�g�l.
- Mi�rt ne akarn�lak l�tni?
- Csak azt hittem haragszol az�rt amit csin�ltam. mondta lehajtott fejjel.
- Egy�tal�n nem haragszok. hossz� csend sz�llt r�nk. –Tudod… kezdtem el bizonytalanul a mondani val�mat, de valahogy nem tudtam tov�bb mondani.
- Nem kell kimondanod. Tudom, hogy nem akarsz t�lem semmit… n�ztem ahogy szomor�an a f�ldet n�zi.
- Nem err�l van sz�… v�laszoltam mire r�m n�zett. Kicsit �sszeh�ztam magam �s folytattam. – �n… nem tudom, hogy is mondjam. Kedvellek… de valahogy soha nem gondoltam bele, hogy egy�tt is lehetn�nk.
- �rtem. �rthet� hisz te nem ide tartozol… mondta kicsit szomor�an.
- K�rhetek egy sz�vess�get…?
- Persze. Amit csak szeretn�l. n�zett r�m kedvesen.
- Seg�ts nekem… seg�ts nekem elfelejteni �t… mondtam felhajtott fejjel, halkan. Hirtelen valami meleget �reztem. �t�lelt. – Nem szeretn�m, ha azt hinn�d, hogy kihaszn�llak… �n t�nyleg kedvellek… �s �gy �rzem, hogy neked siker�lne elfeledtetni velem.
- Ha ezt szeretn�d, �n mindent megeszek, hogy siker�lj. simogatta a h�tam. Annyi minden fut �t az agyamon. V�g�lis Renji �s k�ztem soha nem volt olyan szoros k�tel�k… Ichigo viszont nagyon is sokszor az �let�t kock�ztatta miattam. �s ford�tva is. Lehet, hogy minden eddigi t�ved�s volt? Lehet, hogy eddig is Ichivel kellett volna lennem… Kezdek lenyugodni. Ez az �lel�s t�nyleg j�t tett. Ez az, menni fog. Ichigo az egyetlen aki tud nekem seg�teni.
- De elhallgatt�l. mosolygott r�m.
- N-ne haragudj! ^^” Kicsit elmer�ltem a gondolataimba.
- Nincs semmi baj. k�zben elengedett. – Min gondolkozt�l?
- H�t… ezen az eg�szen. Olyan fura �gy. Renjivel akkor sem voltam el ilyen j�l amikor vele voltam. Veled meg… bar�tk�nt is…
- Ezt j� hallani. R�g�ta v�rtam r�, hogy ilyeneket mondj. Persze ez most gonoszan hangzik de… nem illettetek �ssze Renjivel. � nem �rdemel meg t�ged…
- Mi�rt te igen? k�rdeztem kicsi g�nyosan.
- Na ez j� k�rd�s. nevetett. – �n sem vagyok t�k�letes. De Renjin�l az�rt jobb vagyok. �s ha nem is tudok neked minden megadni… mindenem neked adom. mosolygott mire �n is elmosolyodtam.