2.Fejezet
Az ajt�m csap�d�sa �s…
-B�TY�! – ugrott r�m Yuzu azzal a let�r�lhetetlen mosollyal az arc�n. Olyan aranyos.
Tudom �n ezt az �rtatlan kis t�nem�nyt cseszegetni? B�ntudat n�lk�l megteszem…
-Yuzu… - cib�ltam le magamr�l majd fel�ltem. –Hagyj�l, f�radt vagyok!
-NA! Most mi�rt vagy ilyen! – nyafogott s�rt�d�tten. Jellemz�. Ezt szinte minden nap
elj�tsszuk. � hazaj�n, az iskol�b�l �n m�r itthon vagyok. Let�mad, �n leszedem magamr�l.
Megs�rt�dik, �n leszarom, kiinvit�lom, a szob�mb�l erre � kiny�jtja a nyelv�t, amire �n csak
bev�gom el�tte az ajt�t. Kicsit unalmas…
-Menj �s j�tssz Karinnal. – mormogom unottan.
-De �n veled akarok j�tszani! Mostan�ban alig foglalkozol vel�nk! – gy�lnek k�nnyek a
szem�be. Istenk�m…
-Nem �rdekel. – d�rm�g�m majd a h�nalj�n�l fogva felkapom �s kiteszem az ajt� el�.
-B�tyus! – most m�r szabadon folynak le a k�nnyei pici arc�n. Bazdmeg…
-Mit akarsz… j�tszani? – k�rdezem felk�sz�lve a barbi bab�kt�l a p�nikig minden fosra.
Szemei azonnal felcsillantak. Megfogta a p�l�m alj�t majd cib�lni kezdett a szob�ja fel�.
Kinyitotta az ajt�t majd le�ltetett az �gy�ra. Izgatottan k�rbe n�zett a szob�ban majd a
szekr�ny�hez rohant. Hevesen kotor�szni kezdett benne. M�r ott voltam, hogy leszidom, hogy
most j�tszunk vagy mehetek, de pont akkor kiegyenesedett �s mosolyogva el�m �llt.
-Eld�nt�tted? – n�ztem r� semmit mond� arckifejez�ssel.
-Hmm… - gondolkozott er�sen.
-Yuzu… - kezdtem ezt kurv�ra unni.
-Mindj�rt… - intett le. V�rtam. „T�relmesen” v�rtam majd megunva a dolgot felsz�laltam.
-Ha 1 percen bel�l nem d�nt�d el, itt hagylak. – fenyeget�ztem.
-Labd�zzunk! – v�gta r� abban a percben, hogy �n elhallgattam. Megk�nnyebb�lve
s�hajtottam majd az udvar fel� vettem az ir�nyt. Yuzu csak nevetg�lve k�vetett. Amint
ki�rt�nk az udvarra Yuzu berohant a gar�zsba �s el�kotr�lta a kedvenc labd�j�t. �n meg
csak unottan v�rtam. Mosolyogva kil�pett az �p�letb�l majd egyenesen kertel�s n�lk�l
nekem dobta. Persze sim�n elkaptam. Mondjuk kicsit le kellett hajolnom, hogy elkapjam,
mert ha nem teszem azt a f�rfiass�gom b�nn� ott k�z�pen. Yuzu m�g csak 10 �ves, �s a
kor�hoz h�ven alacsony is. Mondjuk �n el�gg� nagyra n�ttem. 184 cm magas vagyok. Neki
teljesen term�szetes, hogy ekkor�t dob, de nekem nem. Mi lesz, ha elkalandozik a figyelmem
�s megdob… az �rz�keny pontomon �s amilyen szerencs�tlen vagyok, m�g baja is lenne.
Viszonylag bar�ts�gos hangnemben felk�rtem dr�ga hugic�mat, hogy dobjon egy par�nyit
magasabbra majd v�rtam, hogy mennyire siker�l neki. Eg�sz �gyesen eldobta. Remek.
Meglep�en j�l elvoltunk a kertben. Yuzu egyfolyt�ban csak nevetett meg rohang�lt. �n meg
csak halv�ny mosollyal az arcomon n�ztem a lelkesed�s�t.
-Yuzu, Ichigo! – kiab�lt anya. –K�sz a vacsora!
-Megy�nk! – kiab�ltam vissza. Yuzu csak szomor�an eltette a labd�t majd mell�m l�pett �r
r�m n�zett. –Majd k�s�bb j�tszunk. – borzoltam meg a haj�t, amit�l egy picit jobb kedvre
der�lt.
-De olyan j� volt… - megint r�m emelte tekintet�t. Kiskutya szemekkel vizslatott.
-Yuzu! – n�ztem r� rosszall�an. � csak szomor�an lehajtotta a fej�t. Egek… -Na, gyere csak!
– kaptam �lembe, k�zben megcsikiztem. Ez v�gre hat�sos volt. Nevetve �lelte �t a nyakam
�s csimpaszkodott bel�m. Vele a nyakamba l�ptem be a konyh�ba. Any�m csak kedvesen
megmosolyogta a meghitt jelenetet. Ap�m pedig k�nnyezve ugrott fel, hogy � is �lel�st akar.
Hihetetlen… Gyorsan ler�ztam magamr�l az �reget majd letettem Yuzut. Kedvesen n�zett fel
r�m majd le�lt a sz�k�re.
-Spagetti! – rohamozta meg a t�ny�rt Karin. Any�m megint csak mosolygott, apa szint�n az
�tellel volt elfoglalva. Yuzu rosszall�an tekintett n�v�r�re. �n meg csak… csak �gy n�ztem.

Gyorsan megkaj�ltam majd megk�sz�ntem �s felmentem a szob�mba. Nem volt kedvem
semmihez. F�radt vagyok. Most �rtek v�get a suliban az �v eleji vizsg�k sz�val most egy kis
nyugi lesz. �lmosan terpeszkedtem el az �gyon. Nem akartam m�g aludni, hiszen csak 8 �ra
van. Az azonban, hogy �n mit akarok nem sz�m�tott. A f�radts�g kegyetlen�l eluralkodott
rajtam, p�r perc ut�n m�r az �lmok mezej�n j�rtam. A telefonom cs�rg�se volt az, ami
visszah�zott a val�s�gba. Az �r�ra pillantottam negyed 11. Ki az a barom, aki ilyenkor felh�v?
R�n�ztem a kijelz�re: Renji. Gondolhattam volna…
-Mit akarsz? – k�rdeztem rekedtes hangon.
-Neked is cs�. – hallottam a kelletlen hangot a vonal t�ls� v�g�r�l. –Fel�bresztettelek?
-Nem bazdmeg… - szidtam le. Ebb�l levonta, hogy, de igen v�ri fel�bresztett�l. N�zz az
�r�dra barom!
-J�l van, na! – s�rt�d�tt meg. –Nah, ami�rt h�vtalak az, az, hogy j�ssz arra a szarra ugye?
-K�nytelen vagyok. – mormogtam. –Bocs, de f�radt vagyok. Holnap a suliban. – azzal
leraktam a telefont. Felt�p�szkodtam majd berobbantam a f�rd�szob�mba. El�g sok�ig
�ztattam magam mire nagy nehezen kil�ptem a nyugtat� meleg v�z csobog�sa al�l. Magamra
tekertem a t�r�lk�z�met majd visszabattyogtam a szob�mba. Ism�t az �r�ra pillantottam. F�l
12. Megint nem fogom kialudni magam… remek… M�r �pp elhelyezkedtem, mikor Yuzu
nyitott be kis�rt szemekkel.
-Mi van hugi? – n�ztem r� �lmosan. Nem sz�lt semmit csak bem�szott mell�m az
�gyba. Biztos megint rosszat �lmodott. Ha felriad �jjel �s nem tud visszaaludni, akkor
mindig hozz�m j�n �t. A tov�bbiakban �n sem kezdem�nyeztem besz�lget�st. Pr�b�ltam
k�nyelmesen elhelyezkedni, Yuzu is f�szkel�d�tt m�g picit majd hozz�m b�jva szuszogott.
Tudtam, hogy m�g nem alszik. Most t�l zaklatott. P�r perc ut�n viszont m�r b�k�sen
aludt a karjaimban. Leh�moztam magamr�l par�nyi kez�t majd kim�sztam az �gyb�l.
Mell�s�t�ltam majd �vatosan, nehogy fel�bredjen karjaimba vettem �s visszavittem a
szob�j�ba. Betakargattam, nyomtam egy j� �jt, puszit a homlok�ra majd visszamentem a saj�t
szob�mba �s unottan visszafek�dtem. M�rges voltam, mert egy darabig abszol�t nem j�tt
�lom a szememre. De v�g�l is gy�z�tt a kimer�lts�g �s elaludtam.
-Ichigo! – hallottam egy ismer�s hangot. Lassan kinyitottam a szemem, de azonnal le is
csuktam. A szemem belef�jdult, abba az �l�nkv�r�s labanc�ba. Ez csak �lom ugye? Mond,
hogy ez az idi�ta nincs is itt. Megint kinyitottam a szemem, senki. H�la Istennek…
-Kellj m�r fel te szerencs�tlen! El fogunk k�sni! – ord�totta Renji.
-BAZDMEG! – csattantam fel. –Te mi a j� r�kot keresel itt ilyenkor?!!
-Gondoltam �tugrom suli el�tt, hogy dum�lhassunk a holnapir�l. De �gy l�tom te ilyenkor
m�g csicsik�lni szokt�l. – g�nyol�dott.
-Kuss. Ink�bb v�rj meg lent. Fel kell �lt�zn�m meg egyebek. – mormogtam majd
kikecmeregtem az �gyb�l. Renji most kiv�telesen nem vitatkozott, hanem lem�szott �s
helyet foglalat a nappaliban. A nagy kiab�l�sra persze apa �s anya is fel�bredt. Nagyon j�…
Mindez az�rt, mert ez nem k�pes v�rni. Zs�rt�l�dve �lltam be a zuhany al�. M�g morcosabb
lettem, hogy most nem maradhatok bent sok�ig. �gy h�t gyorsan rendbe raktam magam majd
lebaktattam a konyh�ba kaj�lni. Renji v�rakoz� tekintet�t l�tva fintorogva megk�rdeztem,
hogy k�r-e valamit �kelme. Felcsillant szemekkel dobta le mag�t velem szembe. Nem
zavartatta mag�t, elvette az egyik pir�t�st az orrom el�l. M�r ott voltam, hogy meg�t�m, de
�ppen akkor j�tt le any�m. �s mi az m�r, hogy �n, mint a vil�g legnagyobb bankh�l�zat�nak
vez�rigazgat�j�nak a fia, meg�t�m a vend�gemet. Mondjuk, k�romkodnom sem nagyon
lenne szabad, de �n ilyen vagyok. Persze m�sok el�tt felveszem a t�k�letes �larcot �s oly
m�rt�kben udvarias vagyok, hogy nem b�rnak betelni velem. Amint befejezt�k a reggelit anya
elb�cs�zott t�l�nk majd utunkra engedett.
-Rendes any�d van! – veregetett h�tba Renji.
-Tudom. – b�szk�lkedtem.