17.Fejezet

-J�l vagy? Az el�bb sik�tott�l! B�ntott valaki? – �gy rohamozott meg a k�rd�seivel, mint tank az ellens�g�t, megsemmis�t�en.

-T�k�letesen vagyok! Igen az el�bb sik�tottam, de az csak Renji miatt volt! – kuncogtam. – Nem b�ntott senki.

-H�la istennek! – m�g szorosabban �lelt mag�hoz. Ennyire agg�dott volna? P�r perc ut�n vissza�leltem, arc�t nyakamba f�rta. Ichigo… Renji vette a lapot �s lel�pett.

-Mi a baj? – suttogtam. Megrezzent.

-Nem tudn�m elviselni, ha valami bajod esne! R�ad�sul a szemem l�tt�ra! – hangj�b�l kisz�r�d�tt az �r�letes agg�d�s �s fesz�lts�g.

-J�l van! Nyugi! – simogattam meg feje b�bj�t. Lassan megnyugodott. �rdekes nem? Mindig � szokott engem nyugtatgatni most meg mi van?

-Haza k�ne menni… - motyogta.

-De Rin n�lk�l nem megyek! – kezdett megint �rr� lenni rajtam az aggodalom.

-Rin? – n�zett r�m �rtetlen�l.

-Igen, ez volt az oka annak, hogy elj�ttem. – kuncogtam. Ichigo �gy n�zett ki, mint, akibe most v�gtak bele egy balt�t, ijeszt�!

-N�zz�tek kit tal�ltam! – l�pett mell�m Renji.

-RIN! – azonnal kikaptam a kez�b�l a kuty�t �s dajk�lgatni kezdtem. –Rin, de agg�dtam!

-Ty�… - nyilv�n�tott v�lem�nyt Renji Ichigoval egy�tt. P�r perc d�delget�s ut�n lekevertem Rinnek egy nagy tockost!

-J�zus! – h�ledezett Renji.

-A�… ez biztos f�jt neki! – nevette el mag�t a narancshaj�.

-Mi olyan vicces? – el�vettem a gyilkos tekintetemet.

-Semmi… - nyelt egy nagyot.

-Az�rt! – mosolyodtam el. –Am�gy, k�sz�n�m Renji!

-He? – �rtetlenkedett. Istenem ez t�nyleg ilyen h�lye vagy csak tetteti?

-A nyuszi! K�sz�n�m! – motyogtam.

-Ja, sz�vesen! – nevetg�lt. Elk�sz�nt�nk a v�r�s haj�t�l majd elindultunk haza.

-Bent tal�lkozunk! – nyomott egy puszit a homlokomra. 

-Szia, anya! – k�sz�ntem.

-RUKIA! – ugrott a nyakamba. J�zusom!

-Mi a bajod? – pr�b�ltam levakarni magamr�l.

-Tudod te, hogy mennyire agg�dtam? Hol volt�l ilyen sok�ig? – szipogott.

-Kuty�t s�t�ltatni. Ne haragudj anya, de m�g el kell int�znem p�r dolog �s el�g k�s� van! – azzal ott hagytam. Igen tudom, kegyetlennek t�nik, de higgy�tek el jobb, ha ilyenkor ott hagyod! Felbaktattam a szob�mba majd ledobtam magam az �gyra.

-F�radt vagy?- cir�gatta meg gyeng�den arcomat.

-Nagyon… - nyomtam el egy �s�t�st. Fel�lltam. –Elmegyek, gyorsan lezuhanyozom, ut�na pedig szundizom!

-Ne seg�tsek? – k�rdezte g�nyosan.

-H�nyszor akarod ezt m�g megk�rdezni? Nem! – kivonultam a szob�b�l egyenesen a f�rd�be. Gyorsan rendbe tettem magam, majd elindultam vissza a szob�mba.

-V�gre! – takar�ztam be. Ichigo lefek�dt mell�m.

-J� �jszak�t. – nyomott egy puszit a sz�mra.

-J� �jszak�t… - �s�tottam egy nagyot. Boldogan vettem tudom�sul, hogy holnap nincs suli, aludhatok! P�r perc m�lva m�r h�ztam is a l�b�rt. S�t�t van, mi az, az iz�, ami fel�m k�zeledik? „�gy is az eny�m leszel!” – harapott meg, nagyon rossz �rz�s! Egy �rd�gi kacaj �s v�ge!

-���! – sik�tottam. Hirtelen kezeket �reztem az arcomon.

-Rukia? – n�zett r�m �rtetlen�l.

-Ichi… go… - nyekegtem.

-Mi a baj? – k�rdezte.

-Egy �lom… rossz… - nem b�rtam besz�lni se. Olyan v�rfagyaszt� �rz�s volt �s m�g mindig az! A k�nnyek csak �gy buktak ki bel�lem (egyszer el�ztatom a h�zat)…

-Rossz �lom? – �rtetlenkedett. Most m�g ahhoz sem volt er�m, hogy megmagyar�zzam, amennyire lehetett odab�jtam Ichigohoz �s s�rtam…

-Rukia… - szorosan �t�lelt. �ll�t fejemnek t�masztotta. – Nyugodj meg, istenem mit �lmodhatt�l…

-Ichi… go… - szipogtam. Olyan g�z, tiszta s�r�s lettem. Mi lehetett az a hang, az �lmomban? Olyan r�miszt� volt! Olyan rekedtes, sug�rzott bel�le a gy�l�let, a kin, a m�rhetetlen gonoszs�g! Ha r�gondolok, kir�z a hideg! �s mi az, hogy „�gy is az eny�m leszel”? Engem akar? Na, ne! Lehet, hogy az, az Aizen volt? De hogy f�rk�z�tt be a fejembe? Ennyire gonosz lenne? Ezek szerint Ichigo nem ok n�lk�l agg�dik! Ez�rt f�lt ennyire engem! Most m�r �rtem…

-Ichigo, azt hiszem, hogy azzal az Aizennel �lmodtam… - motyogtam.

-Micsoda? – tolt el mag�t�l, egyenesen a szemeimbe n�zett. –Komolyan?

-Igen… - lep�dtem meg.

-�s, mondott valamit? – k�rdezte k�v�ncsian. –Mit mondott?

-Azt, hogy „�gy is az eny�m leszel”… mi�rt? – Ichigo csak n�zett maga el�, kikerekedett szemekkel.

-Az a szem�t! – mormogta. �r�letesen d�h�s volt.

-Ichigo… - j�, a s�r�som abbamaradt. R�m emelte d�ht�l csillog� szemeit. Most mit k�ne tennem? K�zelebb h�z�dtam hozz�, �t�leltem. �reztem, hogy megremegett.

-Rukia… - mormogta.

-Ichigo… - simogattam meg a haj�t. P�r percig csak �lt �s n�zett, hagyta, hogy �leljem. Olyan fesz�lt!

-Rukia… - olyan gyorsan �lelt vissza, hogy m�g pislogni sem volt id�m! Arc�t nyakamba f�rta egyfolyt�ban csak a nevemet suttogta, meg�ll�s n�lk�l. Istenem. Egyre szorosabban �lelt, �n csak mosolyogtam. Ezek szerint nagyon fontos vagyok neki! Nagyon akar r�m vigy�zni. De f�lek… Mi lesz, ha valami baja esik miattam?

-Ichigo… - mormogtam. Nem sz�lt semmit, ezt most vegyem annak, hogy figyel csak lusta megsz�lalni? Mindegy… -Ichigo, �g�rj meg nekem valamit! – motyogtam. Egyenesen a szemeibe akartam n�zni, eltoltam magamt�l, kez�t fogtam.

-�g�rd meg, hogy nagyon vigy�zol magadra! Nem akarom, hogy miattam baroms�got csin�lj! Rendben? – k�rdeztem komolyan.

-Rukia… - d�bbent le.

-Meg�g�red? – n�ztem r� v�laszt v�rva. Elmosolyodott.

-Meg. – simogatta meg arcomat. Megnyugodtam!

-Akkor j�! – mosolyodtam el �n is. Egyre k�zelebb hajolt, majd megcs�kolt. Percekig tartott ez a l�gy, gyeng�d cs�k majd legnagyobb sajn�latomra v�get �rt.

-Megyek, lef�rd�k… - �lltam fel, megfogtam a pizsam�mat meg az egy�b dolgokat �s az ajt� fel� vettem az ir�nyt.

-Rukia… - mormogta, el�vettem a gyilkos tekintetemet. –Siess… - adta meg mag�t. Be�lltam a zuhany al�, nincs is jobb egy f�raszt� nap ut�n, mint egy j� meleg zuhany. Ichigo… biztos hal�lra agg�dja mag�t a szob�mban, hogy mit csin�lok ennyi ideig, pedig bent vagyok kem�ny 10 perce.

-Rukia! – hallottam a hangj�t. Na, tess�k…

-Mi van? – k�rdeztem unottan.

-Mit csin�lsz te ott bent? Hal�lra agg�dom magam! – d�rm�gte. Hogy mondtam! Ismerem �n!

-Ichigo, kem�ny 10 perce vagyok bent. – motyogtam.

-10 perce? Rukia m�r t�bb mint 1 �r�ja bent vagy! – mormogta, hallottam, hogy az ajt�nak t�maszkodik. Egy �r�ja? Ennyire ne lenne id��rz�kem? �rdekes…

-J�l van, na, j�v�k m��������r! – a rohadt �letbe! Megcs�sztam, csak a k�d sz�l�t l�ttam k�zeledni, egy nagy koppan�s �s els�t�t�lt minden.

/Ichigo szemsz�ge/

-Rukia? – k�rdeztem, v�lasz nuku. – Rukia? – pr�b�lkoztam �jra. Mi a j� �letet csin�l ez? Mi ez a szag? V�r? J�zusom! RUKIA. Berontottam a f�rd�szob�ba.

-�risten! – a k�d sz�le tiszta v�r volt, Rukia meg csak ott fek�dt, �jultan. Elesett volna? Nem fontos! Odarohantam. Opsz! Fejem tiszta v�r�s lett, milyen h�lye vagyok m�r! Mindj�rt elv�rzik �n meg zavarba j�v�k… J�l van, nyugodj meg Ichigo, ez az! T�r�lk�z�! Hol van itt t�r�lk�z�? �! Ott van! Megfogtam majd r�ter�tettem csupasz test�re.