12.Fejezet.
J�zusom! Ichigo ENGEM csak ENGEM akar! NE M�R!
-Min gondolkozol ennyire? – k�rdezte Ichigo.
-Semmin… - j�ttem zavarba.
-Ha azon a… amit mondtam… akkor nem kell rajta agyalnod! – motyogta.
-Mi�rt nem? – k�rdeztem.
-Mmm… - ez volt Ichigo v�lasza. Ehh…
-Ichigo! – er�sk�dtem.
-Hanyagoljuk a t�m�t ok? – l�tszott, hogy m�rges sz�val ink�bb nem piszk�ltam. J� hossz� �z�s �s pihen�s ut�n
fel�ledtem.
-Ir�ny a cs�szda! – lelkesedtem. Fel�lltam �s elkezdetem a cs�szda fel� rohanni. Persze, hogy eltaknyoltam… Mit is
v�rok magamt�l… Hanyatt v�g�dtam. Nem volt �ppen kellemes, hogy �n hogy lehetek ilyen b�na?
-Rukia! – Ichigo azonnal odarohant hozz�m.
-Rukia! – let�rdelt mell�m, fejemet �l�be fektette. M�r megint mit csin�l?
-J�l vagyok! – megpr�b�ltam fel�lni, de testem nem igen akart engedelmeskedni. NA!
-Seg�tek. – motyogta. H�tamat megtolva siker�lt fel�ln�m.
-K�szi. – megint tiszta v�r�s voltam. –Innen megy egyed�l is! – mormogtam. Ichigo elengedett �s fel�llt. Na,
gyer�nk Rukia! Menni fog! Fel�lltam. EZ AZ! K�r volt el�re �r�ln�m. Iszonyatos f�jdalom nyilallt a jobb l�bamba,
odan�ztem �s l�ttam, hogy be van dagadva. NEM IGAZ! Csak �n tudok ilyen h�ly�n esni… M�r kezdtem d�lni,
v�rtam a f�jdalmas f�ldet �r�st… ami… elmaradt. Helyette er�s karok fontak k�r�l.
-Ehh? – n�ztem r� esetlen�l.
-B�na! – v�gott fejbe.
-Hmp… - durciztam. –Most akkor hogyan fogok cs�szd�zni? – n�ztem Ichigora k�ts�gbeesetten.
-Mi? – mosolygott. –Te cs�szd�zni akarsz? Ilyen l�bbal?
-Igen! – v�laszoltam hat�rozottan.
-Te mondtad! – arc�ra g�nyos mosoly �lt ki. AJAJJ! Felkapott. NA! Itt mindenki el�tt? Istenem… Ichigo ny�l
egyenesen bec�lozta a cs�szd�t. H�ssz����� k�gy�z� sor �llt el�tt�nk. M�g 20 �v m�lva is itt lesz�nk…
-Heh! – nevetett Ichigo.
-Mi az? – k�rdeztem. Mi a… Mire �szbe kaptam m�r a cs�szda tetej�n �lltunk. Ezt meg hogyan? �LLJ! Ichigo
v�mp�r! Ez meg se kottyan neki.
-Mi�rt csin�ltad ezt? – k�rdeztem kuncogva.
-Cs�szd�zni akarsz nem? Ha v�gig v�rjuk a sort, akkor itt �regszek meg. – motyogta. Igaza van!
-Igaz! – mosolyogtam, Ichigo viszonozta gesztusomat.
-Akkor! – l�pett a cs�szda el�. –GYER�NK! – velem az �l�be beugrott a cs�szd�ba. Er�sen szor�tott mag�hoz,
nehogy kics�sszak a karjai k�z�l. Kanyarogtunk jobbra, balra, m�r azt hittem sose lesz v�ge… Persze eg�sz v�gig
sikony�ltam, elv�gre l�ny vagyok! Ichigo csak nevetett rajtam. Nagyon vicces! Megl�ttam a f�nyt! Na, nem AZT a
f�nyt, hanem a cs�szda kij�rat�nak a f�ny�t.
-Kapaszkodj! Orrokat befogni! – mondta Ichigo. Hangosan csap�dtunk bele a v�zbe. Pr�b�ltam fel�szni a felsz�nre,
de s�r�lt l�bam nem engedte. Ennyi lenne? J�zusom! Mikre nem gondolok… Nem ez h�lyes�g nem itt fogok
meghalni! Ichigo �gy se engedn�. Na, mit mondtam! Karokat �reztem magam k�r�l, Ichigo karjait.
-Rukia! – amikor legk�zelebb magamhoz t�rtem m�r kint fek�dtem a medence sz�l�n. Nem l�ttam rendesen. Egy
narancss�rga egy igen �l�nk narancss�rga foltot l�ttam, m�g a szemeim is belef�jdultak. K�ts�g sem f�r hozz�! Ez
Ichigo!
-Ichi… go! – motyogtam. Nem kaptam rendesen leveg�t.
-Rukia! – arcomat k�t tenyer�be fogta, eg�sz k�zel hajolt hozz�m. –Mondtam, hogy kapaszkodj! – homlok�t az
eny�mhez �rintette. J�l esett ilyen k�zel lenni hozz�!
-Bocsi! – mosolyogtam k�nomban.
-Idi�ta! – �lelt mag�hoz.
-Tudod ki az idi�ta! – viszonoztam �lel�s�t. Furcsa �rz�sek kavarogtak bennem. Nem �rtem �ket… Az agyam azt
mondja: Ne csin�ld! A sz�vem pedig azt suttogja: Mindig mellette akarok lenni! Most melyik a helyes? P�r hossz�

perc �lelkez�s ut�n elengedt�k egym�st. Ichigo kedvesen mosolygott r�m �n meg vissza.
-RUKIA! – rohant oda bar�tn�m. Az isten�rt… Mindig a legrosszabbkor! Most elrontotta a pillanatot!
-Mi van? – k�rdeztem unottan. V�lasz nuku! H�t igen! Momo nem a szavak ember! � ink�bb szeret cselekedni.
Megfogta a karom �s elcib�lt.
-Na! – ellenkeztem. Meg�lltunk Ichigo�kt�l p�r m�terre. –Mi van?
-Kukukukuuuuu! – nevetg�lt. – Mi volt ez az el�bb?
-Semmi… - motyogtam.
-Perszeeeee! – g�nyol�dott. –Olyanok vagytok, mint k�t szerelmes! – veregette meg a h�tamat. Mint k�t szerelmes?
Mi�rt lenn�nk mi olyanok, mint k�t szerelmes? Ohh… Vil�gosultam meg. Gondoljuk csak v�gig! Amikor el�sz�r
mondta, hogy v�mp�r, akkor megcs�kolt! Amikor a buszon karamboloztunk, Ichigo agg�dott �rtem! Amikor
megb�k�ltem vele �s �tj�tt hozz�nk, f�l�ttem fek�dt! T�l k�zeli kapcsoltban voltunk! Mindig suttog valamit a
f�lembe! �rzem a lehelet�t! A strand! �lelget! �r�letesen agg�dik �rtem, nem engedi, hogy m�s fi�k r�m n�zzenek!
Id�zem: „Te csak az eny�m vagy”! Sima bar�tok nem csin�lnak ilyeneket! J�zusom! Ha Momo nem mondja, akkor
eszembe se jutott volna, hogy ez �gy van. Mi t�nyleg olyanok vagyunk, mint a szerelmesek!
-Hagyjuk! – mormogtam, fogtam magam �s visszatotyogtam a f�j�s l�bammal egyed�l.
-Minden ok�? – k�rdezte Ichigo. Mi�rt kell ilyen figyelmesnek lennie?
-Igen! – feleltem.
-A l�bad?
-Az is j�l! – v�laszoltam.
-Ok� gyerekek! – hallatszott a tan�rn� hangja. – Ir�ny haza! M�r 5 �ra! – ord�tozott. M�r 5 �ra? J�! Felsz�lltunk a
buszra.
-Szabad ez a hely? – k�rdezte Keigo.
-Ehh? – lep�dtem meg.
-Nem szabad! – j�tt oda Ichigo.
-De! – ellenkezett Keigo.
-Azt mondtam, hogy FOGLALT! – n�zett gyilkos tekintettel Keigora. J�zusom…
-�n azt hiszem, le�l�k Mizuiro mell�! – Keigo f�l�t fark�t beh�zva „menek�lt” el. Ichigo fogta mag�t �s le�lt
mell�m. Heh!
-Ez mire volt j�? – k�rdeztem p�r perc cs�nd ut�n. Nem v�laszolt. Nah… Megint kezdi! Ha nem h�t nem! F�radt
vagyok! M�r majdnem elaludtam amikor…
-Mir�l besz�ltetek Momoval? – k�rdezte a v�llamnak d�lve.
-Semmir�l! – v�r�s�dtem! Mi�rt hoz mindig zavarba?
-Rukia! Ami�ta besz�lt�l vele tiszta furcsa vagy! – er�sk�d�tt.
-Mmm… - motyogtam.
-NA! – n�zett r�m kiskutya szemekkel. NYUUUUUUU~ Olyan kis cuki volt!
-Ehh, na, j�! Sz�val csak annyit mondott, hogy olyanok vagyunk, mint a… mint a… a…
-Rukia!
-Olyan vagyunk, mint a sze… szerel… Olyanok vagyunk, mint a szerelmesek! – ny�gtem ki v�gre.
-Ru… kia! – d�bbent le.
-De ez h�lyes�g nem? – nevetg�ltem. De egy barom vagyok… Pedig tiszt�ban vagyok vele, hogy nem
vagyok sz�m�ra k�z�mb�s! Most biztos megb�ntottam! Oldalra pillantottam, Ichigo fapof�val �lt. Tuti, hogy
megb�ntottam… Eg�sz �ton ezen gondolkoztam. Bamb�n t�ntorogtam le a buszr�l. Ichigo hozz�m se sz�lt. Most
haragszik r�m? Elindultunk hazafel�, a kisboltn�l Ichigo nem fordult le. Furcs�lltam is, de nem k�rdeztem r�, biztos
csak elk�s�r, nehogy bajom essen…
-K�szi. – motyogtam, amikor a h�zunk el� �rt�nk. � csak mormogott valamit v�lasz k�pp. Gyer�nk Rukia! K�rj
bocs�natot!
-Ichigo… - bizonytalanodtam el. –Ne haragudj… Nem �gy gondoltam!
-Hmm… - most meg mit h�mm�g? Na, sz�p!