9.Fejezet.
Reggel frissen �s j�kedv�en keltem.
-J� reggelt! – k�sz�ntem mosolyogva, amikor le�rtem.
-Neked is… - dadogta any�m. Le�ltem reggelizni.
-J�l vagy Rukia? – k�rdezte agg�dva. Most mi�rt baj az, hogy eszek reggel �s j� kedvem van?
-Igen. –feleltem. Megreggeliztem �s elindultam a suliba.
-Rukia, hogy, hogy ilyen j� kedved van? –k�rdezte k�v�ncsian Hizuru.
-Most nem lehet j� kedvem? – h�borodtam fel. Hizuru bes�rt�d�tt. Na, tess�k… Oda�rt�nk a buszmeg�ll�ba. Ichigo
m�r ott volt.
-Sziasztok. –k�sz�nt nek�nk.
-Szia. – k�sz�ntem laz�n.
-Szi-szia! – dadogta Hizuru. Tiszta zavarban volt. Nem csod�lom, Ichigo egy k�sz „herceg”. Megd�bbent, hogy ilyen
j�l n�z ki.
-Rukia! – cib�lta a pulcsimat.
-Mi van? – n�ztem r� d�h�sen.
-Gyere egy picit! – azzal elr�ncig�lt.
-Nem mondtad, hogy ilyen j� pasid van! – g�nyol�dott.
-Nem a pasim! – v�gtam vissza. Nekem ennyi el�g is volt ebb�l a besz�lget�sb�l. Fogtam magam �s visszamentem
Ichigohoz.
-Minden ok�? – k�rdezte gyanakv�an.
-Persze. – b�logattam. Felsz�lltunk a buszra, megmutattam a b�rletemet a sof�rnek azt�n helyet foglaltam az egyik
ablak fel�li sz�ken. Ichigo le�lt mell�m.
-J�l �reztem magam tegnap… - motyogtam. Kicsit meglep�d�tt.
-�n is! – mosolygott. J�kedv�en l�pkedt�nk be az oszt�lyba, Ichigo szorosan m�g�ttem. J�l esett a k�zels�ge,
megnyugtat� volt. Mindenki nagy szemekkel b�mult r�nk. Most megint mi van?
-RUKIAAAAAAAAAAA! – t�madt le bar�tn�m.
-Eh? – m�r kezdtem k�k�lni. – Mo-mo…
-Na, mi van k�zted �s Ichigo k�z�tt? – mosolygott g�nyosan. Istenem… De legal�bb elengedett.
-Semmi! Bar�tok vagyunk. – v�laszoltam laz�n, azt�n le�ltem a helyemre. El�vettem t�sk�mb�l a tolltart�mat, ut�na
pedig b�k�sen �ld�g�ltem a helyemen. Oszt�lyf�n�ki lesz, arra semmi nem kell tal�n csak f�lv�d� meg „agyv�d�”.
-Rukia! – b�k�tt oldalba Ichigo.
-Hmm? – n�ztem b�kd�s�m szem�be.
-Minden ok�? – k�rdezte.
-Persze! – motyogtam. –Mi�rt ne lenne?
-Semmi… - azzal elfordult. Nem igaz�n �rtettem, de nem foglalkoztam vele. Belibegett a perverz tan�rn�.
-Nos, gyerekek! Van egy �ri�si h�rem! Holnap strandra megy�nk! – mosolygott perverzen. Strandra �sszel? Hmm…
-Term�szetesen fedett r�szen lesz�nk! Nem venn�m a lelkemre, ha valamelyikk�t�k megbetegedne. – g�nyol�dott.
Nagyon vicces… V�rjunk! Most esik csak le, strandra megy�nk! STRANDRA! Ahol f�rd�ruh�ba kell lenni!
J�zusom… Ez durva! Akkor nekem F�RD�RUH�BA kell mutatkoznom ICHIGO el�tt! Teljesen bep�nikoltam.
Ichigora n�ztem. Nagyon gondolkozhatott valamin, megjelentek a kis r�ncok a homlok�n. Mi lehet ilyen �rdekes?
�! Tal�n � is a strandon gondolkozik. � is f�rd�ruh�ba lesz… JUJJ! Elk�pzeltem Ichigot f�lmeztelen�l egy fekete
f�rd�naciban! H�HA! Most �n vagyok rosszul vagy t�nyleg meleg van itt! Momora n�ztem. Gezz… B�r ne tettem
volna. Sokatmond�an n�zett minket, engem �s Ichigot. Fogadni merek, hogy elkezdett fant�zi�lgatni, na meg
persze tervet kieszelni, hogy mivel tudna minket holnap �sszehozni. El�re f�lek, komolyan ilyenkor f�lek t�le,
rosszabb, mint egy tapasztalt terrorista! Hamar elr�ppent az oszt�lyf�n�ki, nagy �r�m�mre vagy nem? Ugyanis
dr�ma �ra k�vetkezett, �s ugye eml�keztek mit csin�ltunk m�ltkor. Sz�ndarabot fogunk el�adni, �s �n vagyok az
egyik f�szerepl� Ichigo a m�sik, �s eml�keztetn�lek titeket, hogy ez egy ROMANTIKUS darab! �des istenem mit
k�vettem �n el… De most m�r kicsit t�bb odaad�ssal fogok sz�n�szkedni! Most, hogy Ichig�val minden rendben
sokkal k�nnyebb lesz!
-Rukia! – b�k�tt meg megint Ichigo.

-Hmm? – n�ztem r�. Nem mondott semmit odahajolt a f�lemhez. Majdnem hanyatt v�g�dtam.
-Ichi… - mondtam volna, de nem tudtam…
-Bikinit h�zz! – suttogta. Mi a… Ezt most komolyan Ichigo mondta? � is perverz lenne? Nem, biztos nem. �s ha
igen? Jajj m�r miket zagyv�lok itt �ssze?
-Nem vagyok perverz! – hajolt el mosolyogva. Mi a fene! Ezt meg honnan tudta?
-Ezt meg honnan tudtad! Nem mond, hogy olvasol m�sok gondolataiba! – d�bbentem le.
-Nem olvasok senki gondolataiba! Csak az arckifejez�sedet l�tva nyilv�n val� volt, hogy erre gondolt�l. –
g�nyol�dott. A kis mocsok!
-�hhm… - kezdtem �gy kin�zni, mint egy l�zas paradicsom. Irt� v�r�s voltam. Ichigo meg csak nevetett, Momor�l
nem is besz�lve. �szre se vettem, hogy bej�tt a tan�r.
-Rendben gyerekek. Van egy rossz h�rem! – mormogta, m�r majdnem s�rt. J�zus, meghalt valaki? Hallottam, hogy
mindenki susmorog, hogy vajon mi lehet az a rossz h�r.
-A sz�ndarab t�r�lve. – �s tess�k kifolyt az els� k�nnycsepp. Kicsit megd�bbentett, de az�rt, mi a hal�lnak kell s�rni?
Persze lelkes volt, nagyon akarta ezt, de att�l m�g nem d�l �ssze a vil�g. M�g j�, hogy nem �ltem bele magam…
Jobb is �gy! �r�n tulajdonk�ppen nem csin�ltunk semmit. A tan�rn� v�gig s�rt, mag�val volt elfoglalva, mi meg
kihaszn�lva az alkalmat besz�lgett�nk.
-Az�rt �n egy kicsit b�nom! – kezdett bele Ichigo. –K�v�ncsi lettem volna, hogy miket kellett volna csin�lnunk!
Lehet, hogy cs�k is lett volna benne? – g�nyol�dott.
-Te ezt most direkt csin�lod? – hitetlenkedtem.
-Nem! – belet�rt a hajamba �s vigyorgott, mint a tejbe t�k. Pipacs v�r�s lettem, megint… De valahogy j�l esett
Ichigo k�zels�ge, �r�ltem neki, hogy mellettem van! V�ge lett az �r�nak.
-Rukia! – fordult fel�m Momo. –L�ttalak �m titeket �r�n!
-�s? – k�rdeztem unottan.
-Mi �s? Csak r�tok kell n�zni, ti tutira szeretitek egym�st! – lelkesedett. Istenem. M�r tulajdon k�pen nem is zavart,
hogy Momo nyaggat. Becs�ngettek, megint dr�ma �ra. Hajj… Ezen az �r�n se volt m�sk�pp, a tan�rn� s�rt mi meg
besz�lgett�nk. A t�bbi �ra hamar elillant. Utols� �ra matek volt, azaz lett volna, ugyanis elmaradt. A mai nap t�k j�!
-H�t, ez laza egy nap volt! – ny�jt�zkodtam.
-Az bizony! – villantotta fel�m mosoly�t Ichigo. Majdnem leestem a sz�kr�l, h�!
-Induljunk! – motyogtam. Ichigo csak morgott valamit �s elindultunk hazafel�. Meglep�en sokat kellett v�rni a
buszra, addig besz�lgett�nk.
-�r�lsz neki? – k�rdezte hirtelen Ichigo.
-Mi? – eszm�ltem fel.
-A strandnak, �r�lsz, hogy strandra megy�nk? – k�rdezte vigyorogva.
-Hmm… Nem is tudom… - h�ztam egy kicsit az idegeit. El�rtem a c�lom, d�bbenten n�zett r�m. – �r�l�k neki! –
jelentettem ki v�g�l. Megk�nnyeb�lt s�haj Ichigot�l. Meg�rkezett a busz, felsz�lltunk. Ichigo szok�s�hoz h�ven maga
el� engedett. Megmutattam a b�rletemet �s le�ltem egy szabad helyre az ablak ment�n, persze �gy, hogy Ichigo le
tudjon mell�m �lni. A sz�m�t�saimat azonban valami, pontosabban valaki mehius�totta.
-H�, picim szabad ez a hely? – k�rdezte g�nyosan. Picimnek, mert sz�l�tani?!
-N-nem… - ny�gtem ki nagy nehezen, be kell, valljam kiss� ijeszt� volt a cs�v�, nagyon para…
-Mi az, hogy nem? – kezdett bedurvulni. Fogta mag�t �s le�lt mell�m, egyre k�zelebb j�tt hozz�m, m�r szab�lyosan
a k�pembe lihegett. NEM LEHET IGAZ! Ilyen peches is csak �n lehetek! El akartam tolni magamt�l, de nem tudtam,
t�l er�snek bizonyult. A francba m�r! Ajkai m�r k�zeledtek az eny�mhez! NE! Ichigo… M�r majdnem megcs�kolt,
b�tors�got vettem magamon. Megpofoztam. Erre azt�n t�nyleg bed�h�d�tt.
-Mit k�pzelsz magadr�l te ribanc! – m�r lend�tette a kez�t. Megijedtem, na, nem mintha eddig nem f�ltem volna!
-Ebb�l el�g! – hallottam Ichigo kem�ny hangj�t. T�nyleg! Ichigo! � is itt van! Kicsit megnyugodtam, de m�g mindig
remegtem, hihetetlen milyen v�dtelen vagyok…
-Ne merd leribancozni! – figyelmeztette a zaklat�t.
-Bajod van? � a csajom, mit sz�lsz bele? – mutatott r�m. A csaja? Na, ez sok! �n nem vagyok ennek a csaja!
-K�tve hiszem haver! – ha lehetne Ichigo most �lt volna a szemeivel.
-M�r mi�rt? – k�rdezte a cs�v� d�h�sen.