9. fejezet

D�j� Vue

S elj�n a pillanat

Ichigo gondolkodott, pr�b�lt kiutat keresni, de nem j�rt sikerrel.
- A francba! Akkor sem adom fel! Hogyan lehet innen megl�pni!? - tanakodott. Azt�n esz�be jutott valami. R�n�zett kez�re, �s kinyitotta tenyer�t.
- Tal�n nem is kell kijutnom innen. Erre k�sz�l�k m�r mi�ta. A megold�s v�gig itt volt a kezemben, hamarabb is eszembe juthatott volna. Vajon hogyan kell haszn�lni?
Nuru, lebegve a t�rben megpillantotta a fi�t.
- Ichigo! - ki�ltott ut�na. K�zelebb �szott hozz�. Ekkor viszont egy nagy, f�nyes villan�st �szlelt

Naps�t�tte reggel k�sz�nt�tt Karakura v�rosra. Az �g tiszta, a tavaszi szell� k�rbej�rta egy m�lyen alv� fi� kicsi szob�j�t. Ichigo horpasztott m�g mindig, pedig m�r j�csk�n elm�lt d�lel�tt t�z �ra is. A nap kezdett bes�tni ablak�n, s ez megzavarta �lm�t. Lassan kinyitotta szemeit, fel�lt az �gyon �s egy nagyot ny�jt�zott.
- Hm… furcs�t �lmodtam az �jjel, de m�r nem sokra eml�kszem - �llap�totta meg. K�rben�zett a szob�ban. Senki nem volt ott, �gy lement a nappaliba. Ott volt Karin �s a fater, �ppen a t�v� t�vir�ny�t��rt buny�ztak. Ichi �hes volt, �gy ben�zett a konyh�ba is. Ott tal�lta Yuzu-t, aki �ppen mosogatott.
- �, fel�bredt�l? J� reggelt Ichigo - mondta.
- Reggelt - v�laszolt �lmosan. - Van m�g kaja?
- Persze, f�lreraktuk neked.
A kisl�ny, b�tyja el� rakott egy t�ny�rt, rajta n�h�ny szelet pir�t�ssal. Ekkor hallott�k, amint a bej�rati ajt� kiny�lik.
- ��, Rukia-chan! Hol volt�l? Kor�n mehett�l el, nem l�ttunk felkelni sem - intett a l�ny fel� Kurosakipapa a mutat�ujj�val.
- Csak elszaladtam egy oszt�lyt�rsamhoz k�lcs�nk�rni egy k�nyvet, hogy Ichigo-val tudjunk tanulni - v�laszolt nagy mosollyal Rukia. Ichigo meghallotta a hangj�t, r�n�zett �s �lm�nak minden r�szlete esz�be jutott.
- Nagyon helyes kisl�ny, els� a tanul�s! - mondta Isshin. Rukia elindult, hogy felmegy a szob�ba.
- J� reggelt Ichigo, hajland� volt�l v�gre felkelni? - k�rdezte t�le cs�p�re tett k�zzel. Ichi csak n�zte �t rend�letlen�l. Rukia elpirult �s csak annyit mondott…
- L�tom, m�g mindig alszol - �s felment a l�pcs�n. Ichigo ut�na ment. A l�ny, �ppen t�sk�j�ban keresett valamit.
- Mi az? - k�rdezte mikor r�n�zett, de szobat�rsa most sem v�laszolt. - Mit b�mulsz idi�ta? Sz�lalj m�r meg!
- Csak… rosszat �lmodtam �jszaka �s… bocs, csak j� volt t�ged l�tni, ennyi.
Rukia meglep�d�tt.
- H�t… j�, de az csak egy �lom volt, amit el kell felejteni.
- Igazad van - mosolygott. - Hol volt�l?
- Kor�n mentem egy k�zeli �zletbe, mert ma jelent meg a kedvenc magazinom �j sz�ma �s m�r nyit�sra ott akartam lenni, nehogy elfogyjon - mes�lte Rukia �s k�zben el�kotorta az �js�got t�sk�j�b�l. - Azt�n riaszt�s j�tt. Felt�nt egy Hollow, pont a k�zelben voltam, �gy odamentem �s csak nemr�g v�geztem. Tess�k, ez a cikk a fi� �s a l�ny k�z�tti helyes viselked�sr�l sz�l, aj�nlatos elolvasnod! - adta a fi� kez�be az olvasm�nyt.
- Mintha ezt m�r tegnap is megvetted volna.
- Az lehetetlen, mondtam, hogy csak ma jelent meg.
Ichigo gondolkod�ba esett, majd p�r pillanat m�lva Rukia kivette kez�b�l az �js�got �s lefek�dt az �gyra olvasgatni.
- Esk�sz�m, mintha ez m�r megt�rt�nt volna. Azt a cikket is olvastam m�r egyszer
- mondta mag�ban. Azt�n ismer�s zajokra lett figyelmes.
- Fater hagyd m�r abba, nem vagyok kisl�ny! Sz�lj le r�lam! - kiab�lta Karin.
- Nem hagyom, hogy mag�nyosak legyenek a l�nyaim! Tudom, hogy sokat dolgozom, de r�tok mindig lesz id�m! - fogadkozott Isshin. - Jaj, jaj!
- Karin a v�g�n megfullad! Hagyj�tok abba! - pr�b�lta �ket le�ll�tani Yuzu.
Ichi-nek egyre vil�gosabb volt minden. Ekkor Kon �rkezett meg az ablakon kereszt�l.
- Hali mindenki! - nagyot �s�tott. - �llva is elaludn�k, eg�sz �jjel ann�l a kis sz�szin�l voltam. �regem, micsoda n�! Dr�ga egyetlen nee-san, ugye megengeded, hogy a legszeretetrem�lt�bb �s legpuh�bb pl�sscica istenn�j�nek d�lve szenderedjen �lomba?
- fordult Rukia-hoz.
- Ha b�rmivel is pr�b�lkozol, leh�zlak a v�c�n!
- Igenis! - mondta �s a l�ny h�t�ra fek�dt.
- Ichigo, neked nem k�ne tanulnod? - k�rdezte a p�ttestbe z�rt Shinigami.
Ichi �sszer�ncolta szem�ld�k�t.
- Rukia, milyen nap van ma? K�rlek, mond, hogy vas�rnap.
- Nem, ma szombat van. Furcsa vagy. Minden rendben?
Ichigo beleny�lt nadr�gzseb�be. Maga el� tartotta remeg� kez�t �s kinyitotta tenyer�t.
- Nem, semmi sincs rendben - mondta, mikor megl�tta a Kir�ly Pecs�tj�t. Nem �lom volt. Minden igaz volt. Val�s�g. Hogy Rukia-t meg�lte egy Hollow, t�z�n-v�zen �tment, hogy megszerezzen egy t�rgyat, amivel visszautazhat az id�ben. Hogy rabul ejtette egy dimenzi�, ahonnan nincs menekv�s. Most m�gis itt van. Ugyanazon a napon, ugyanazok az esem�nyek, amiket m�r �t�lt egyszer, �s ott van a l�ny, aki�rt k�zd�tt. �lt �s mit sem tudott arr�l, mi fog t�rt�nni nem sok�ra. Senki sem tudja, csak �. � az egyetlen aki…
- Ne �lt�ztess be tengerparti Barbinak! - ki�ltotta h�rtelen Kon �lm�b�l felkelve, pont �gy ahogy Ichigo eml�kezett r�, de most nem ijedt meg. Rukia viszont �jb�l leesett az �gyr�l.
- Te mit keresel a f�ld�n nee-san? - k�rdezte Kon. Ichi megfogta �s kihaj�totta a szob�b�l. Majd lehajolt Rukia-hoz.
- J�l vagy? - k�rdezte t�le, kez�t kiny�jtotta fel�.
- Persze, csak megijedtem - mondta �s elfogadta a seg�ts�get. Fel�lltak a f�ldr�l �s Ichigo �jra csak �t n�zte. Most m�r biztos volt abban, hogy napok �ta nem l�tta a l�nyt. Halott volt, most pedig itt �ll el�tte. Nem �rdekelte a cikkben le�rt helyes viselked�s, vagy, hogy kaphat egy nyaklevest, h�rtelen szorosan meg�lelte Rukia-t, aki t�l meglepett volt ahhoz, hogy b�rmit tegyen. �ppen emelte kezeit, hogy vissza�leli �t, amikor cseng�sz�t hallottak. H�rtelen sz�trebbentek.
- Jaj, ne - kezdte a fi�, tudta ki csengetett �s gyorsan lement. Rukia �rtetlen�l, de ut�na ment.
- Hogyhogy visszaj�ttetek Amerik�b�l? - k�rdezte Isshin a j�vev�nyt. - Azt hiszem, oda k�lt�ztetek!
Ekkorra Ichi-�k le�rtek a l�pcs�n.
- N�zd fiam, ki j�tt l�togat�ba!
- Szia Nurunuru.
- Szia Ichigo.
- Ki j�tt apa? - k�rdezte a k�t kisl�ny.
- Nuru-chan az! - a l�nyok odaszaladtak �s �dv�z�lt�k.
- Sziasztok. Hogy vagytok?
- Ichigo, � meg kicsoda? - k�rdezte Rukia.
- Nuru egy r�gi bar�tom - felelte.
- Igen, �gy igaz.
- �n Kuchiki Rukia vagyok. �r�l�k, hogy megismerhetlek - hajolt meg.
Ekkor �rkezett Yuzu az eb�dmegh�v�ssal.
- �, sajn�lom Yuzu, de tudod, van n�h�ny nagyon fontos dolgom, amit el kell int�znem. �g�rem, hogy legk�zelebb maradok - felelte neki Nuru. Ichigo-nak szemet sz�rt, hogy a l�ny kor�bban igent mondott az eb�dre, ebb�l gondolta, hogy Nuru is a j�v�b�l j�hetett vissza.
- Nuru-chan olyan r�gen l�ttalak, had �leljelek meg m�g egyszer!! - ki�ltotta Kurosakipapa. Fia, megel�zve h�g�t ki�t�tte a t�l lelkes rajong�t
- Besz�ln�nk kell Nurunuru - mondta.
- Igen, szerintem is.
- L�tom, sok megbesz�lni val�tok van, nem szeretn�k zavarni, addig s�t�lok egyet odakint.
- mondta Rukia.
- Ne! - ki�ltottak r� mindketten.
- Ink�bb mi megy�nk el, te maradj itthon, j�? Nem lesz�nk sok�ig - mondta Ichi.
- J… j�l van, akkor fenn leszek - egyezett bele �s felment a l�pcs�n.
Ichigo �s Nuru kimentek a parkba, ahol a Hollow k�s�bb felbukkan. Egy fa mellett besz�lgettek.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte a l�ny.
- Pontosan �n sem tudom. Arra eml�kszem, hogy csapd�ba estem, azt�n el�vettem a pecs�tet �s itthon �bredtem fel. Sok�ig azt hittem �lom volt az eg�sz, de most, hogy itt vagy �s te is eml�kszel, m�r biztos, hogy val�s�g volt. Te hogy ker�lsz ide? �gy tudtam, csak engem nyelt el a dimenzi�.
- H�t… sok�ig kapaszkodtam valamibe, de azt�n engem is beszippantott. Ott benn megl�ttalak �s pr�b�ltam k�zelebb ker�lni. Azt�n csak a f�nyre eml�kszem �s �n is otthon tal�ltam magam reggel. Valahogy m�k�d�sbe hoztad a pecs�tet.
- Val�sz�n�, de ez volt a c�l. Most nincs t�bb dolgom, csakhogy meg�ljem a Lid�rcet.
- �s mi lesz ut�na?
- Hogy mi?
- Miut�n meg�lted, Rukia pedig �letben marad. Mit fogsz csin�lni ut�na?
- H�t, nem is tudom. Gondolom, minden megy tov�bb, ahogy eddig.
- Nem mondod meg neki?
- Mit?
- Hogy szereted. Nem mes�led el, mit tett�l �rte?
- … Nem tudom.
K�zben otthon Rukia az �gyon fek�dt. El�tte volt a magazin, de nem arra figyelt. Gondolkodott.
- R�gi bar�tok. �vek �ta nem l�tt�k egym�st. Biztos szeretn�nek egy�tt lenni. ���! Mi�rt �rdekel ez az idi�ta! Azzal van, akivel akar.
Ekkor pittyegni kezdett valami a szekr�nyben. Kon ugrott el�, kez�ben tartva a l�ny telefonj�t, ami ellens�get jelzett.
- Nee-san! Menj gyorsan Ichigo ut�n, hollow van a k�zelben! - ki�ltotta. Rukia felpattant, �tv�ltozott �s m�r ott sem volt. Csak Chappy-t hagyta maga ut�n.
A parkban a k�t fiatal is �szlelte a sz�rnyeteget. H�s�nk imm�r Shinigami daikou-k�nt harcolt, �s t�rsa is el�h�vta Quincy nyil�t. Sorra j�ttek a Menosok, ak�rcsak akkor. P�r perc m�lva Rukia is meg�rkezett a sz�nhelyre.
- Rukia! Te mit keresel itt? - k�rdezte kiab�lva Ichigo.
- Hogy-hogy mit te ostoba! Jelzett a telefon hogy baj van �s tudtam, hogy te meg az a l�ny is itt vagytok!
- Menj el, nem kell seg�ts�g!
- Dehogy megyek! Meg�r�lt�l?
Telt az id�, a Hollow-k fogyatkoztak. Gyorsabban ment, mint kor�bban, Nuru-nek k�sz�nhet�en. �gyesen haszn�lta erej�t. D�lut�n volt, mikorra m�r csak az a bizonyos Menos maradt. Ami t�nkretett mindent. Ami elvette egy fi�t�l a legfontosabb embert. Ichigo koncentr�lt, hogy semmi ne vonhassa el figyelm�t a sz�rnyetegr�l. Csak arra gondolt, hogy hamarosan itt a pillanat. Az a m�sodperc, amikor megv�ltoztathatja a sorsot. Amikor… �t�rhatja a v�gzetet.
- Figyelj Ichigo - mondta mag�nak. - Mindj�rt. Rukia elengedi Zanpakutou-j�t �s ez a mocsok megpr�b�lja meg�tni. Nem hagyhatom. Mindj�rt... Mindj�rt... Csak p�r m�sodperc… Egy csap�s... m�g egy csap�s… Most! A l�ny leengedte kardj�t, s a Menos karja m�r lend�lt is. De nem �rte el Rukia-t, valami meg�ll�totta.
- Te? - k�rdezte a Shinigami meglepetten a mellette n�h�ny m�terre �ll�t�l.
- Igen. Ki hitte volna, hogy v�g�l �n leszek, aki megment �s nem ez a vakeg�r Ichigo - felelte Nuru.
- Tess�k? Ezt meg hogy �rted? - k�rdezett vissza �rtetlen�l Rukia. - Aki v�g�l megment?
Ichi �r�mmel l�tta, hogy t�rsai j�l vannak. Az ellens�g viszont m�g mindig fenyeget�st jelent sz�mukra. Gyorsan le akarta tudni, ez�rt…
- BAN-KAI! - ki�ltotta �s m�r t�madt is. - Getsuga Tenshou!
A csap�s telibe tal�lta a Menos-t, ami pillanatok m�lva szertefoszlott. Elmaradt h�t minden rossz. Nem csapt�k h�s�nket f�nak, Rukia-nak pedig nem kellett fel�ldoznia mag�t, hogy megmentse. Ehelyett szert tettek egy �j bar�tra �s egyben egy er�s harcosra.
Este �sszegy�lt a kis csapat az Urahara Shouten-ben. Ichigo �gy d�nt�tt mindent elmes�l, mert mindenkinek joga van tudni, mennyi j�t tettek �s Rukia-nak is biztos sokat sz�m�t, hogy Seireitei-ben milyen sokan �lltak mell�. Elej�t�l a v�g�ig elreg�ltek mindent. Mindenki s�ri csendben hallgatta v�gig a t�rt�netet, azt�n j� n�h�ny k�rd�s felmer�lt m�g. Az eg�sz �jszak�t v�gig besz�lgett�k, ettek-ittak, j�l �rezt�k magukat. M�r hajnalodott, amikor m�g mindig jav�ban ment a buli. Ichigo �szrevette, hogy Rukia szomor�.
- Mi a baj Rukia? - k�rdezte.
- Semmi baj, j�l vagyok - mondta. A fi� megfogta a kez�t �s kivonszolta a szob�b�l, ki a bolt el�.
- Rukia. Ha valami b�nt, k�rlek, mond el.
- J�l vagyok. �lek, m�r amennyire �lhetek, �s ennek �r�l�k.
- Csak?
- Csak… hahh. M�r megint ez t�rt�nt. Megint gyenge voltam �s… megmentett�l. Nem vagyok j� Shinigami. Sz�nalmas vagyok.
- Mond csak figyelt�l arra, amit odabenn mondtam?! Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy te mentett�l meg engem! Nem ker�lt�l volna bajba, ha hagysz meghalni! Ha m�g egyszer ilyen butas�got csin�lsz �n…!
- Mit? Mit fogsz tenni? Ha m�r err�l van sz�, te se ments meg t�bbet!
- J�! Nem is tudom, hogy juthatott eszembe!
Duzzogva ford�tottak h�tat egym�snak, majd n�h�ny m�sodperc harag ut�n Rukia megenyh�lt.
- Csak, nem szeretn�m, ha megint kock�ztatn�d az �leted - mondta.
- Ahogy �n sem, hogy bajod essen - felelte nyugodtan Ichigo.
- Ichigo.
- Rukia - visszafordultak egym�ssal szembe, majd a l�ny meg�lelte megment�j�t, aki ezt viszonozta. A szor�t�s gyeng�lt, de csak annyira, hogy egym�s szem�be tudjanak n�zni. F�rk�szt�k tekintet�ket. Jelet kerestek benne, amib�l k�vetkeztetni lehet �rzelmeikre �s v�gyaikra. �gy t�nt megtal�lt�k azt a pici szikr�t, melyb�l minden ki volt olvashat�. Ichigo lehajolt, hogy megcs�kolhassa Rukia-t. Ajkaik k�z�tt m�r csak n�h�ny centi volt, szemeiket lehunyt�k. V�gre elj�tt az a pillanat, melyet mindketten olyan r�g v�rtak, de egyik�k sem besz�lt r�la a m�siknak, mert t�l makacsok voltak beismerni. Most viszont itt az alkalom, hogy v�gyaik teljes�ljenek…
- H�, ez azt�n j� buli volt! - ki�ltotta Ishida ittasan, mikor egyszerre kics�d�lt a banda az �zlet el�, ezzel megzavarva a p�rt.
- H�, valaki vigy�zzon Ishida �rra, nem szeretn�m, ha t�nkretenn� a sz�p tiszta udvart
- figyelmeztetett mindenkit Urahara, aki szint�n nem volt j�zan �s utols� szava ut�n � maga volt az, aki beadta a kulcsot. A Quincy l�ny is kil�pett a h�zb�l �s Ichi-�kre pillantva r�gt�n tudta, hogy t�rt�nt valami.
- Haj, f�n�k, mondtam, hogy ne igyon olyan sokat - mondta Tessai, felkaparta Kisuke-t a f�ldr�l �s bevitte a h�zba - Kavarok mag�nak valamit, amit�l jobban lesz.
- �n hazaviszem Uryuu-t - mondta Nuru �s seg�tett megt�maszkodni gyerekkori bar�tj�nak.
- Seg�tek - aj�nlotta fel Sadou �s nyak�ba vette Ishi m�sik karj�t.
- K�sz�n�m Chad. J� �jt Ichigo, Rukia - mondta v�lla f�l�tt h�tra n�zve.
- J� �jszak�t! - k�sz�ntek vissza neki.
- Tal�n nek�nk is menni k�ne - mondta Rukia. - Hossz� volt ez a nap.
- Nekem mondod? - nevetett Ichi, megfogta Rukia kez�t �s hazas�t�ltak. Az �ton nem sz�ltak egym�shoz, nem volt r� sz�ks�g. Azt az �jszak�t, vagyis amennyi maradt bel�le, Rukia m�r nem a szekr�nyben t�lt�tte. Egym�s mellett aludtak, de csak aludtak. Mindketten kimer�ltek voltak, �gy csak �sszeb�jtak �s m�ris boldogok voltak, hogy vannak egym�snak.
TO BE CONTINUED…