Sose l�tta m�g ilyennek. Ilyen v�dtelennek �s sebezhet�nek. Furcsa volt megismerkednie a hal�listenn� ezen oldal�val is. Ahogy Rukia ott fek�dt, b�k�sen szuszogva, mint aki egyszer�en csak szundik�l, Ichigo m�rhetetlen d�h�t �rzett. D�h�t, ami saj�t maga fel� ir�nyult. Egy pillanatra sem tudta okolni a l�nyt, ami�rt az a Cero el� vetette mag�t, a saj�t test�vel v�dte Ichigo-t, hogy annak ne eshessen baja. Saj�t mag�t viszont ut�lta, amiatt, hogy id�ig jutottak a dolgok.
- A fen�be m�r... - ez�ttal egy halk s�hajt�sban s�r�tette �ssze a fesz�lts�get, ami sz�tfesz�tette a bens�j�t - Ne halj meg nekem, �rtetted?
Azzal fel�llt, �s m�g egyszer r�n�zett Ruki�ra, miel�tt kiment volna a szob�b�l.

- Te meg hogy ker�lsz a fa tetej�re, he? - ki�ltott fel egy el�g magas f�ra Ichigo.
- Felm�sztam! - j�tt a t�m�r, de ann�l l�nyegre t�r�bb v�lasz Ruki�t�l, aki egy vastag �gon �cs�rg�tt, l�bait pedig vid�man l�gatta a f�ld fel�.
- �s nem akarsz esetleg lej�nni, vagy valami ilyesmi?!
- K�ne?! - vetette oda a l�ny - Mi a franc olyan zavar� abban, hogy szeretem a magas helyeket?!
- Azonnal m�ssz le onnan, hallod?!
- Nekem te nem parancsolsz, Kurosaki Ichigo!
- Addig, am�g a szekr�nyemben laksz, igenis azt teszed, amit mondok! K�l�nben...
- Ezt az�rt nem k�ne az eg�sz iskol�nak hallania, �gyhogy ne ord�ts! Ink�bb lej�v�k... - azzal Rukia a k�vetkez� pillanatban a sr�c mellett termett - Nah, mi volt ilyen s�rg�s, hogy leparancsolt�l fentr�l?
- Csak annyi, hogy eb�did� van, sz�val gyere enni.
- K�sz, de nem hoztam kaj�t. - j�tt a v�lasz.
- Hoztam neked is, probl�ma megoldva. - mondta Ichigo zavartan.
- Ho-hozt�l nekem eb�det? - k�rdezett vissza a szekr�nylak� meglepetten.
- Ahha, �gyhogy gyere.
- Az az igazs�g, hogy nem vagyok �hes. - Rukia azonnal meghazudtolta mag�t egy hatalmas gyomorkorg�ssal - Vagyis h�t...
- Addig magyar�zkodsz, m�g becs�ngetnek! Gyere enni MOST! - tagolta a szavakat a helyettes.
- �n igaz�n menn�k, de... sz�val...
- Sz�val?!
- �n... h�t... di�t�zom. - harapta el a mondat v�g�t Rukia.
- Hogy mit csin�lsz? Nem �rtettem krist�lytiszt�n...
- Di�t�zok, te marha!
- Minek?! Szerintem �gy is nagyon csinos vagy! Hova akarsz m�g fogyni, he? Vagy ink�bb mib�l...
Rukia m�r ott lemaradt, hogy "Szerintem nagyon csinos vagy”, �s ez a mondat visszhangzott a fej�ben, mik�zben elmosolyodott. M�g arr�l is megfeledkezett, hogy gyomorsz�jon r�gja a sr�cot az ezt a kijelent�st k�vet� megjegyz�s�rt.
- Most meg mi van?! - k�rdezte Ichigo d�h�sen - Mit b�mulsz?!
- Mit hozt�l eb�dre? - k�rdezett vissza a l�ny - Majd �hen halok! ^^
- Hirtelen milyen �hesek lett�nk! - jegyezte meg a shinigami gonoszan - Itt a fa alatt is maradhatunk, ha m�r ennyire ragaszkodsz ehhez a k�r�hoz.
- �s a t�bbiek? - a hal�listenn� letelepedett a fa t�v�be.
- Most csak kettesben eb�del�nk.
- He?
- Nincs kedvem azt hallgatni eg�sz eb�d alatt, hogy Keigo azon hisztizik, hogy �t senki sem szereti.
- �s a t�bbiek rajta k�v�l? �ket mi�rt nem h�vtad?
Ichigo le�lt a l�ny mell�.
- Nem tudom. - vont v�llat - Nem volt kedvem.
- �rtem... �s... mit hozt�l enni?
Rukia val�j�ban nem ezt akarta k�rdezni, de m�r �gy is el�gg� zavarban volt, nemhogy m�g arra is r�k�rdezzen, hogy a sr�cnak �hozz� hogyhogy volt kedve. Meg azt�n, �gyse kapott volna �rt�kelhet� v�laszt.
Ichigo a l�ny kez�be nyomott egy dobozt.
- Yuzu csin�lta, sz�val biztos finom.
- K�sz. - felelte Rukia zavartan, �s elvette az �telt.
Egy darabig csendben ettek.
- Ichigo...
- Hm? Mondjad... - a sr�c k�v�ncsian n�zett a l�nyra.
- Mindegy... - nem igaz�n tudta, mit akar mondani.
- Nah mi mindegy?!
- Semmi! - menteget�z�tt.
M�gis hogyan lehetne szavakba �nteni egy pillanatnyi furcsa, m�gis j�les� �rz�st?
- A h�god remek szak�cs. - mondta v�g�l a l�ny hossz� hallgat�s ut�n - Mostant�l mindig r�d b�zom az eb�dem, Ichigo!
- M�g mit nem! Mi vagyok �n?! Pinc�r?! Nah �lmodozz csak tov�bb! - Ichigo eg�sz felh�borodott.
Rukia csak nevetett az eg�szen.

" Az a nevet�s... eml�kszem, engem is megnevettetett. " eml�kezett vissza Ichigo.
Hazaindult. De az �t hazafel� soha nem volt m�g ilyen hossz� �s neh�zkes...