- Ichigo… - kezdte Rukia megsemmis�lten, de hirtelen �szbe kapott, �s elsz�nt tekintettel n�zett a hal�listen szomor� szemeibe. – Ichigo! Te idi�ta! Most nem �r�nk r� erre az �rzelg�ss�gre! Nagyon j�l tudom, mennyire agg�dsz �rtem, de �n is ugyanolyan harcos vagyok, mint te! �gyhogy, nem kell f�ltened, meg tudom magam v�deni, ha kell!

Ichigo annyira meglep�d�tt Rukia hirtelen hangnem-v�lt�s�t�l, hogy megsz�lalni sem tudott meglepet�s�ben. Csak t�gra ny�lt szemmel b�multa a l�nyt, �s mire esz�be jutott egy �pk�zl�b felelet a l�ny kirohan�s�ra:

- Helyes, nagyon helyes, kisl�ny. �gy hiszem, sz�ks�ged is lesz arra, hogy megv�dd magad. De az is lehet persze, hogy a saj�t v�delmed semmire sem lesz el�g, ugyanis kicsin�llak t�ged is, �s mindenkit, ebben a nyomorult v�rosban! – mondta m�ly, beh�zelg� hanggal a hollow, majd h�tborzongat� hahot�z�sba kezdett, mint aki esz�t vesztette.

Ichigo, Rukia �s a h�tt�rben kuporg� Ishida �s Orihime arc�ra m�rhetetlen r�m�let �lt ki. P�r pillanat m�lva a hollow abbahagyta elmezavarodott kacaj�t, �s elindult Rukia ir�ny�ba. Ichigo amint �szrevette, hogy a hollow c�lba vette Ruki�t, r�gt�n odaszaladt a l�ny el�, �s felvette t�mad� poz�ci�j�t.

- Szinte sejtettem – nevetett fel a hollow ism�t. – Tudtam, hogy azt sem hagyod, hogy a bar�tn�d k�zel�be menjek. De nekem �gy is j� – mondta a hollow, �s meg�llt, zsebre t�ve kez�t.

- Most meg… mit csin�l? – tette fel hangosan a k�rd�st Rukia, mikor l�tta, hogy Ichigo er�sen megszor�tja kardja markolat�t.

- T�madni k�sz�l – v�laszolta a v�r�s-haj� fi�.

- �ll� helyb�l, ilyen nyugalommal? – lep�d�tt meg Rukia. – De m�gis…

- Rukia. Menek�lj! – mondta neki ellentmond�st nem t�r� hangon Ichigo, de nem n�zett h�tra a l�nyra.

- Dehogy menek�l�k Ichigo! Elment az eszed? Igenis, harcolni akarok, �s… - de nem tudta befejezni mondat�t, mert a hollow ism�t k�zbe v�gott.

- Aj, m�r kezd unalmas lenni ez az �r�k�s „Menek�lj, menj m�r” �s „Nem megyek, harcolni akarok”… - ut�nozta a 2 hal�listent m�ly, majd magas, eltorzult hangon. – M�r t�madn�k, de vagyok olyan j�sz�v�, hogy megv�rom, am�g a szerelmes p�r k�nnyes b�cs�t vesz egym�st�l. H�t nem kedves t�lem? – nevetett fel a hollow �lszer�nyen.

- De, nagyon kedves… - mondta Ichigo, �s m�g er�sebben szor�totta a kardj�t.

Rukia r�n�zett Ichigo arc�ra, de semmi v�ltoz�st nem l�tott rajta. Ugyanolyan elsz�nt, m�gis kicsit r�m�lt volt, mint miel�tt a hollow kimondta volna, hogy „szerelmes p�r”. Semmi reakci�t nem v�ltott ki Ichigob�l ez a mondat. � maga viszont, egy pillanatra elpirult, �s legsz�vesebben odaki�ltotta volna a hollownak, hogy „Nem, nincs igazad! Mi nem vagyunk szerelmes p�r, csak bar�tok vagyunk!” de m�g id�ben �szbe kapott: most nincs id� ilyen buta magyar�zkod�sokra. Higgyen a hollow, amit akar. � �s Ichigo tudj�k az igazs�got, hogy nincs, �s soha nem is lesz k�zt�nk bar�ts�gn�l t�bb. �s ez most m�r biztos… l�tva Ichigo reakci�j�t… ez m�r… biztos.

- L�tom, m�r nagyon szeretn�d, hogy t�madjak – vigyorgott a v�r�s haj�ra a hollow. – De nem tudom, mire v�rsz. Mondtam m�r, hogy nincs sz�ks�g arra, hogy v�delmezd a kis bar�tn�det, mert el�bb-ut�bb �gyis… v�gezni fogok vele!

Abban a pillanatban, amint a hollow e szavakat kimondta, Ichigo eszeveszett �v�lt�ssel nekirohant, �s kardj�val les�jtott r�, �jra �s �jra lecsapott az ellens�gre, de az minduntalan kit�rt az �tj�b�l: egy pillanatra elt�nt, majd szinte azonnal felt�nt p�r centivel arr�bb.

„- Hihetetlen gyors – gondolta mag�ban r�m�lten Rukia. – Ichigo egymaga nem tudja legy�zni. Ha �gy folytatja tov�bb, csak azt �ri el, hogy v�gkimer�l�sig hajtja mag�t, de a hollowt nem tudja megsebezni!”

Rukia nem tudta levenni a szem�t Ichigor�l. Csak �llt, f�ldbe gy�kerezett l�bakkal, �s n�zte a rem�nytelen�l csapkod� hal�listent. A hollow m�r kaj�nul vigyorgott az ellenfel�n, akin egyre jobban l�tszott, mennyire f�radt: arc�r�l patakokban folyt a ver�t�k, �s mozdulatai lassabbak lettek, izmai kezdt�k felmondani a szolg�latot. De nem adta fel. Hihetetlen d�hvel ugrott a hollownak, de az a kisujj�t sem mozd�totta szinte, �s egy karcol�s sem volt rajta.

- Kurosaki! Hagyd abba! Ezzel semmire nem m�sz! – ki�ltotta neki Ishida, aki m�g mindig Orihime t�rsas�g�ban kuporgott a harcol� p�rost�l t�volabb.

De Ichigo, mint aki meg sem hallotta Ishida szavait, folytatta tov�bb a harcot. De Rukia nem hagyta, hogy tov�bb k�zdj�n feleslegesen. Hiszen megfogadta mag�ban, hogy nem hagyja egyed�l harcolni a fi�t. Nem hagyja, hogy megs�r�lj�n!

Rukia el�r�ntotta kardj�t, �s futni kezdett a harcol� p�ros fel�, de nem egyenest rohant fel�j�k, hanem �ket megker�lve: �gy h�tulr�l r� tud t�madni a hollowra. Amint k�zel �rt hozz�juk, magasra ugrott, �s lecsapott a hollowra. Pontosabban, csapott volna, ha az nem veszi �szre, �s nem t�nik el abban a minutumban.

Rukia f�ldet �rt, �s a r�m�lt tekintet�, zih�l� Ichigoval tal�lta szembe mag�t.

- Rukia… te…

- Hov� t�nt? – n�zett k�rbe a l�ny, keresve a hollowt, de csal�dnia kellett, mert az miut�n elt�nt, nem jelent meg sehol sem.

- Rukia! M�g�tted!! – ki�ltotta r�m�lten Ichigo, de a l�nynak nem volt ideje, hogy h�tran�zzen, m�r �rezte is a t�mad�st: egy csap�s, ami a h�ta k�zep�t �rte. A kapott �t�st�l – vagy m�st�l, nem tudta pontosan mi t�rt�nhetett – j� 3 m�tert rep�lt el�re, �s arccal el�re csap�dott a f�be.

- RUKIAAAAAAAA! – hallotta Ichigo �v�lt�s�t.

„Hallak, Ichigo… akkor m�g… �lek.” – ez volt a l�ny els� gondolata. F�jt minden porcik�ja, de nagy neh�zs�gek �r�n megmozdult. Nagyon j�l tudta, hogy nem teljes erej� csap�st kapott. A hollow enn�l sokkal er�sebb, �gy ha akarta volna, meg�lhette volna. De nem tette. De mi�rt?

Feln�zett, �s l�tta, hogy Ichigo futva k�zeledik fel�, de a hollow el� v�gott, feltart�ztatva a shinigamit.

- Kurosaki Ichigo. Milyen �rz�s l�tni, hogy a bar�tn�d megs�r�l, s�t mi t�bb, haldoklik? – n�zett r� �rd�gi vigyorral a hollow, majd folytatta g�nyol�d�s�t. – Biztosan sz�rny�. Elv�gre, l�ttad, hogy t�madok, de arra m�r nem volt er�d, hogy felkapd �t �s elfuss vele, vagy el� v�gj, hogy t�ged �rjen a G�mb�m. Aj, szeg�ny fi�… C-c – r�zta a fej�t szomor�an a hollow. – Neh�z lehet ez neked… - arc�r�l elt�nt a szomor�s�g, �s mint egy �r�ltnek, eltorzult arca, v�rv�r�s szem�ben gonosz f�ny csillant, ahogy r�emelte tekintet�t a dermedten �ll� Ichigora - l�tni, hogy a gyenge pontod t�madom!

Ichigo arc�ra r�m�let �lt ki. Csak �llt, �s b�multa a hollowt, aki m�lys�ges �lvezettel n�zte Ichigo gy�trelm�t. Tudta, hogy igaza van. Rukia az � gyenge pontja. Ha �t t�madja, ha � s�r�l meg, a fi� �sszeomlik, �s rem�nyvesztve harcol tov�bb, bossz�b�l, s�rtetts�gb�l, �s f�jdalomb�l.

Ahogy k�zeledett fel�, g�nyosan odasz�lt a hollownak:

- Ez minden, amit tudsz? Ez sz�nalmas – vigyorgott r� a l�ny, majd meg�llt, �s r�emelte kardj�t.

�gy t�nt, Ichigo jobban meglep�d�tt, mint a hollow, � ugyanis kit�gult szemekkel b�mult a hirtelen hatalmas magabiztoss�ggal besz�l� l�nyra, �s mint aki nem hisz f�l�nek, r�kiab�lt:

- Te idi�ta! Elment az eszed? Ne provok�ld! Ink�bb t�nj el, amilyen gyorsan csak lehet! – Ichigo �k�lbe szor�totta kez�t, �s felvette a „nagyon m�rges” arckifejez�s�t.

- Pofa be. Nem megyek sehova.

Ezen a balj�s �jszak�n, a sarl�hold beragyogta az �jszakai eget, �s f�nyesebben t�nd�k�lt, mint valaha.