Ichigo, noha a vil�g minden kincs��rt sem lett volna hajland� beismerni, val�j�ban az eg�sz bens�je remegett, mik�zben ujj�val lenyomta az Enter nevezet� billenty�t. S mindemellett szorgalmasan im�dkozott, hogy az angoltud�sa most ne hagyja cserben.

Ichigo bejelentkezett.
Rukia bejelentkezett.

Ichigo �zenete:
Szia, zavarok?
Rukia �zenete:
Szia, nem, dehogy, mondd csak.
Ichigo �zenete: Igazs�g szerint, nem is tudom, mit �rhatn�k. Egyszer�en csak �rni szerettem volna.
Rukia �zenete:
 Valami c�lod az�rt csak van azzal, hogy �rt�l, nem igaz?
Ichigo �zenete:
De igen. Meg szeretn�lek ismerni.
Rukia �zenete:
L�tod, kiindul�si alapnak ez is megteszi. �s mit szeretn�l tudni r�lam?
Ichigo �zenete:
B�rmit, amit fontosnak tartasz megeml�teni.

� maga is elcsod�lkozott rajta, hogy �gy, a szem�lytelen interneten kereszt�l, mennyivel k�nnyebben kommunik�l a l�nnyal. Ha egym�ssal szemben �lln�nak, val�sz�n�bb, hogy egyszer�en let�madn�, annak pedig nem lenne t�l j� v�ge. A gondolat pedig, hogy a k�t g�p k�z�tt alig p�r m�teres t�vols�g van, egyfajta szokatlan �r�met v�ltott ki bel�le. Gondolt egyet, fel�llt, �s odas�t�lt az ablakhoz, majd a v�kony f�gg�nyt f�lreh�zva kik�mlelt. Rukia a szemk�zti, szint�n erk�lyes szob�ban �ld�g�lt, �s �ppen g�pelt valamit. Tal�n egy v�laszt neki, vagy �ppen valaki m�snak. Att�l val� f�lelm�ben, hogy a l�ny esetleg oldalra ford�tja a fej�t, �s kisz�rja �t, ink�bb visszasomford�lt az �r�asztal�hoz. Ahogyan sz�m�tott r�, a besz�lget� panel narancss�rg�s sz�nnel villogott.

Rukia �zenete:
L�ssuk csak, nagyon fogas k�rd�s...de az�rt megpr�b�lok v�laszolni. New Yorkban sz�lettem, mivel amikor a b�ty�m bet�lt�tte a kilencet, egy h�bor� miatt, vagy valami eg�szen m�s okb�l kiz�r�lag, de a csal�dom k�nytelen volt disszid�lni. A b�ty�mmal most k�lt�zt�nk haza.
Ichigo �zenete:
Ezek szerint a b�ty�d most... Huszonhat k�r�l j�rhat?
Rukia �zenete:
Pontosan.

D�bbenetes, soha, esz�be sem jutott volta, hogy a f�rfi ennyire fiatal lehet. B�r az is igaz, hogy p�r �r�val kor�bban m�g azt sem merte volna felt�telezni, hogy ez a l�ny pont az � testv�re. Ebb�l is l�tszik, hogy az ember nem k�sz�lhet fel minden eshet�s�gre. Na, de err�l sz�l az �let, nem igaz?

Rukia �zenete:
�s neked van testv�red?
Ichigo �zenete:
Igen, k�t h�gom. �k tizenegy �vesek.
Rukia �zenete:
Biztosan nagyon aranyosak Mindig is szerettem volna egy kisebb testv�rt.
Ichigo �zenete:
Komolyan? Egyszer bemutatlak nekik, biztosan meg fognak kedvelni.
Rukia �zenete:
�gy gondolod?
Ichigo �zenete:
Igen, nagyon szeretik az embereket. Igaz, Karin kev�sb�, de Yuzu nagyon bar�ts�gos.
Rukia �zenete:
�s mikor lenne ez a nemes alkalom?
Ichigo �zenete:
Ak�r most is. Persze, csak, ha r��rsz.
Rukia �zenete:
R��rek, de m�g azt sem tudom, hol laksz.
Ichigo �zenete:
Ezt k�nnyen kider�theted: menj ki az erk�lyre.
Rukia �zenete:
Tess�k?? Menjek ki az... erk�lyre?
Ichigo �zenete:
Igen.
Rukia �zenete:
Te mondtad, de ha bolondot csin�lsz bel�lem, �n esk�sz�m, megverlek!
Ichigo �zenete:
Nem csin�lok bel�led bolondot, de az�rt a ver�snek �llok el�be.
Rukia �zenete:
Ne kekeckedj velem!
Ichigo �zenete:
Nem kekeckedem, de akkor gyere!

Felpattant a g�pt�l, kinyitotta az erk�lyajt�t, �s kil�pett a teraszra. K�nyelmesen nekit�maszkodott a korl�tnak, �s �gy tett, mintha m�r h�ssz� percek �ta v�rna. Persze, ez a val� �letben alig lehetett t�bb t�z m�sodpercn�l. Rukia l�ba, abban a pillanatban, hogy kil�pett a saj�t erk�lyre, sz� szerint gy�keret vert, �s �gy b�mult �t a szomsz�dba. Az a furcsa, narancss�rga haj� fi�! Ott t�maszkodott a korl�ton, �s barna szemeivel �t figyelte, mik�zben a sz�ja szeglet�ben megjelent egy k�l�n�s f�lmosoly. Ett�l pedig a l�nynak egyszeriben minden v�re a gyomr�ba, majd onnan az arc�ba t�dult, sz�ve pedig akkor�t dobbant, hogy f�l� volt, a m�sik meghallja oda�t.
- Nem mondod, hogy itt laksz?! - k�rdezte nevetve, mik�zben k�zelebb mer�szkedett a korl�thoz.
- De igen. Meglep�dt�l?
- H�t, ami azt illeti, igen.
- Nos, akkor mi legyen? �tj�ssz? Karin�k itthon vannak.
- Sz�vesen.
- Akkor nem sok�ra tal�lkozunk - megfordult, �s elindult, hogy lent a kapuban v�rja meg Ruki�t, amikor egy furcsa puffan�st hallott. Megfordult, �s meglepetts�g�ben felki�ltott:
- RUKIA!
A l�ny ugyanis �jultan hevert az erk�lyen. B�r a l�tv�nyt�l egy pillanatra kiszaladt a l�ba al�l az a bizonyos talaj, hamar siker�lt �sszeszednie mag�t, �s m�r rohant is be a szob�ba, le a l�pcs�n, ki a h�zb�l, �s m�g az �ppen haza�rkez� apj�ba is siker�lt bele�tk�znie.
- Mit m�velsz fiacsk�m?! H�t �gy kell k�sz�nteni a hazat�r� ap�dat?
- Bocs fater, de ez most nagyon fontos! Valaki vesse be az egyik beteg�gyat! - azzal m�r futott is volna tov�bb.
- Mir�l besz�lsz? - fogta meg karj�t Isshin.
- Mindj�rt megtudod, de most t�nyleg nem �rek r�! - azzal val�s�ggal kit�pte mag�t a m�sik szor�t�s�b�l, �s m�r rohant is.
Legnagyobb szerencs�j�re a k�lt�ztet�k - kulcs hi�ny�ban - sem a kaput, sem az ajt�t nem tudt�k bez�rni, �gy hamar bent tal�lta mag�t a h�zban. N�mi id�re volt sz�ks�ge, mire kisakkozta, hol lehet Rukia szob�ja, de ezt k�vet�en m�r semmi sem �ll�thatta meg: mint akit pusk�b�l l�ttek ki, �gy sz�guldozott fel a l�pcs�n, majd ki az erk�lyre. �l�be vette a m�g mindig k�ba l�nyt, �s m�r futott is vissza. Amikor oda�rt a h�zukhoz, Isshin m�g mindig az ajt�ban �llt, �m a kis beteg l�tt�n nem k�rdezett semmit, csak intett a fi�nak, hogy k�vese. Miut�n sikeresen lefektett�k az egyik �gyra, az apja megsz�lalt:
- Ichigo, jobb, ha most elm�sz innen.
- De mi�rt?
- Meg szeretn�m vizsg�lni. Tudom,hogy agg�dsz �rte, de az nem seg�t, hogyha itt l�batlankodsz. Teh�t t�n�s! Viszont vacsor�ra legy�l itthon.
Ichigo pedig k�nytelen-kelletlen fogta mag�t, �s az apai parancsnak engedve, �ts�t�lt Tatsukihoz.

- Ichigo, mi a baj? -nyitott ajt�t Tatsuki.
- Bej�hetek? Fater elk�ld�tt otthonr�l.
- M�r megint? -s�hajtott, hiszen nem ez volt az els� eset, hogy a fi� ezzel az indokkal k�redzkedett �t hozz�.- Nem b�nnom, gyere be.
A nappaliban le�ltette, majd kisietett a konyh�ba, �s k�t poh�r hideg v�zzel j�tt vissza. Tapasztalatb�l tudta m�r, hogy ez mindig megnyugtatja a fi�t. Figyelte, amin Ichig�t apr� kortyokkal kisz�rcs�li az italt, majd csak miut�n v�gzett, merte feltenni a k�rd�st:
- Mi t�rt�nt?
- Tudod, van az az �j l�ny...
- Persze, hogy tudom, mindenki tud r�la. Az eg�sz oszt�ly ett�l volt hangos ma - biccentett Arishawa.
- Ruki��k a mellett�nk l�v� h�zba k�lt�ztek be - folytatta, mik�zben elm�ly�lten figyelte a pohara alj�t, mintha csak onnan olvasn� ki a szavait.
- Komolyan? Megvett�k annak az �reg h�zasp�rnak a h�z�t?
- Igen. Besz�lgettem vele, �s �gy volt, hogy �tj�n Karin�khoz.
- De? -valahogy sejtette, hogy most ez a r�sz k�vetkezik. Mindig �gy szokott lenni.
- De el�jult az erk�ly�k�n.
- Istenem...Szeg�ny...
- �tszaladtam �rte, �s hazavittem, apa most vizsg�lja. Ez�rt k�ld�tt el otthonr�l - fejezte be a mondand�j�t Ichigo.
Hossz� percekig egyik�k sem sz�lalt meg, mindketten a gondolataikba mer�ltek. Teh�t, igaza volt Keig�nak, �rtette meg Tatsuki, Ichigo t�nyleg �rez valamit Kuchiki ir�nt, pedig r� azt�n egy�ltal�n nem jellemz�, hogy csak �gy beleesne egy l�nyba, akit p�r �r�ja ismer... Na, de, mint tudjuk, a szerelem vak, nemigen lehet tenni ellene. Szeg�ny Orihime... ha ezt megtudja, garant�ltan �sszet�rik. Most m�r biztos, hogy semmi es�lye sincs a fi�n�l.
- Ennyire agg�dsz �rte? - k�rdezte �vatosan, mik�zben kivette a m�sik kez�b�l a poharat.
- El sem tudom mondani, mennyire. Biztosan meg�r�ltem -s�hajtott, �s k�t tenyer�re t�masztotta a fej�t. B�r nem s�rt, a l�nynak volt egy olyan tippje, hogy k�zel �ll ahhoz az �llapothoz. Ez pedig r�gen rossz.
- Nem �r�lt�l meg, Ichigo. Egyszer�en csak beleszerett�l.
- Ishida is ugyanezt mondta... De �n nem szoktam szerelmes lenni!
- Egyszer mindent el kell kezdeni, nem igaz? Ak�r �gy, tizenh�t �ves fejjel.
- De... Alig ismerem
- Az ilyen esetekben ez pont nem oszt, nem szoroz. Ezt nevezik szerelem els� l�t�snak.
- Remek, �s most m�gis mi a francot kezdjek vele?
- Egyel�re semmit. Pr�b�lj megnyugodni. Minden rendben lesz, ap�d rendbe hozza.
- Igazad lehet...
- L�tod - l�tod. �s most fel a fejjel, �rtve vagyok! Tess�k pozit�van �llni a dolgokhoz.
- Rendben mami, meg�rtettem- emelte fel a kez�t beleegyez�en.
- Helyes, kisfiam -simogatta meg a haj�t, ahogyan az �vod�soknak szok�s. - �s most menj sz�pen haza.
- Tatsuki, k�sz�n�m -mondta az ajt�ban �llva, majd v�laszt sem v�rva elt�nt az utc�n.
Bar�tn�je pedig csak �lt a kanap�n, �s azt a pontot b�multa, ahol p�r perce m�g Ichigo �lt. Nagyszer�, �s most m�gis mihez kezdjek?! Hogy fogom �n ezt beadagolni Orihim�nek?