3. feji
Ichigo meghal
- Nem megyünk utánuk uram?-kérdezte Tessai
- Nem, nem. Megoldják. Na meg ha mi elmennék ki felügyelné Kurosaki urat?
- Ha tudni akarjátok -szolt közbe egy hang, majd előlépett egy kis
csirke plüss -Ichigo úgy öt perce ment el -mondta
- Mi?! Miért nem tartottad fel? -kérdezte Tessai
- Ezt mégis hogy képzeled?! Szerinted mit tehettem volna?! Ha nem vennéd
észre egy plüss babában vagyok! -ordított
- Elég volt Ririn, nyugodj meg - szólt rá a boltos -Keressük
meg Kurosakit, mielőtt valahol meghal nekem. Azt hiszem, az apja igazán nem
nézné jó szemmel -azzal az ex-kapitány felállt és komótosan
elindult.
- Hát igen. Az öreg Kurosaki. Magam sem tudom mikor láttuk utoljára ...-nosztalgiázott Tessai, miközben követte főnökét, vállán Ririnnel

Ichigo vonszolta magát végig a sötét utcán. Alig állt a lábán és mégis
ment. Szökésének célja csak az volt, hogy még egyszer láthassa Rukiát
mielőtt meghal. Mert hogy meghal, ebben ő biztos volt. Maga sem értette,
miért akarja ennyire látni a lányt, de mikor felébredt a lány volt az első
gondolata, és az, hogy utoljára láthassa.
Minden lépésért küzdeni kellett, és úgy érezte egy lépéssel se bír tovább
menni. Az ereje vészes gyorsasággal hagyta el. Kiabálást és csata zajokat
hallott a szomszéd utca felől. Arra indult, de úgy érezte az utca végét már
nem éri el.
Ekkor elérte a sarkot és meglátta őket.
Rukia és Renji Bankai szinten voltak és a lány abban a pillanatban ölte meg
a hollow-t, miközben Renji a "szellem-lányt"
Ichigo térdre esett, onnan elvágódott a földön és minden igyekezete
ellenére a szeme lassan lecsukódott. Valaki a hátára fordította, és amit
utoljára látott, az-az áhított lila szempár volt.
Megnyugodott és boldog volt. Észre se vette, hogy elmosolyodik.
- Ez meg mit vigyorog? - kérdezte Renji
- Biztos örül, hogy sikerrel jártunk -vélekedett Inoue
- Nem lélegzik! - kiabálta Rukia