Szorul a hurok Ichigo
2. fejezet

A telihold fényesen ragyogott a tiszta, kék égbolton, a tücskök ciripeltek, a békák vígan énekelték, szokásos esti nótáikat, a levegő kellemesen hűs volt, az utcák zaja mostanra már elcsendesedett, csupán néhol pár halálisten, hangja hallatszott. A Kuchiki birtokon, a mindig hideg és nyugodt Byakaya, amolyan Aizen stílusban, épp esti teáját fogyasztotta. Élvezte a csendet, a nyugalmat, a békét mígnem egyszer csak egy hangos, ajtócsattanásra lett figyelmes. Fejét a zaj irányába fordította, majd megdöbbenten látta, hogy húga törte meg a csendet. Egy ideig csak nézte, a " zaklatott ", ideges, felbőszült lányt, majd nem bírta tovább, rákérdezett.
- Hogy telt az első napod? - kérdezett rá Byakuya, kertelés nélkül, a még mindig ideges lányra.
- Ó Nii - sama... te itt vagy ? - lepődött meg Rukia, és látszólag nem vette észre, hogy bátya, épp teáját iszogatva, ül bent a " nappaliban ". - Ó hát... izé, remek volt - nyögte ki nehezen Rukia.
- Valóban? Akkor miért voltál az imént, olyan mérges? - kérdezett rá bátyja. - Talán történt valami? - kérdezte. Alig mondta ki az utolsó szót, húga, lepattant vele szembe, nagy levegőt vett, majd elkezdett mesélni.
- Hát, ha már így rákérdeztél Nii - sama, igen mérges vagyok. Minden simán ment, találkoztam az egész 3 osztaggal, ők elfogadtak, Ichimaru kapitánnyal tökéletesen meg vagyok elégedve, és ő is velem, így gondoltam megkérem, hogy adjon egy szabadnapot, hogy szétnézhessek Soul Society -ben - mesélte a lány, miközben Byakuya úgy ült mint aki karót nyelt. - Mikor beléptem az irodába, meglepetésemre már ott volt Kurosaki és Hinamori hadnagy is. Hinamori hadnagy valahol Gin taichou lába közt, Kurosaki hadnagy meg az ajtóban állt. Miután megkérdeztem Gin kapitányt a szabadnapról, ő beleegyezett, és ekkor ajánlotta fel Ichigo, hogy körbevezet. Bejártuk egész Soul Societyt, mindent megmutatott, aztán ragaszkodott hozzá, hogy hazakísér, de én mondtam, hogy elég, ha a 3 osztagig eljön velem. Megköszöntem, hogy rám szánta az idejét, és már épp indulni akartam, amikor megragadta a karomat, és meg akart CSÓKOLNI, én persze jól képen töröltem, hát ennyi lenne - fejezte be a lány, de mikor ezt Byakuya meghallotta, félrenyelte a teát, és kis híján megfulladt. Mikor sikerült újra levegőt vennie, csak felállt, és egy " jó éjszakát " -ot lökött Rukianak. De igazából szemei villámokat szórtak, és képzeletben már fel is nyársalta az epret.

***

Eközben egy másik helyen, öt jó barát, éppen az élet komoly dolgairól beszélgettek:
- Na és Ichigo, hogy haladsz a kiscsajjal? - kérdezte kajánul vigyorogva Shuuhei.
- Hát, ha engem kérdeztek, már olyan ősz leszek, mint Yama - jii, mikor Ichinek sikerül lefektetni Rukiat - ironizált Ikkaku.
- Humh, bevallom tényleg nehezebb lesz, mint amire számítottam, általában a nők bomlanak értem - sóhajtott egyet az eper. - De ma már majdnem sikerrel jártam - tette még hozzá, mire a társaság, kíváncsi szemekkel meredt rá.
- Na erre benevezek - jelentett ki Renji, és leült Ichivel szemben.
- Szóval... ma, amikor bent voltam a kapitány irodájában, belépett Rukia, és megkérdezte a taicout, hogy nem vehet - e ki szabit, hogy körbenézzen Soul Society - ben. Mire én úriember módjára, felajánlottam, hogy körbevezetem, út közben beszélgettünk, én persze elmondta, hogy mennyire szeretek segíteni az embereken, meg, hogy szeretem a romantikát, bla - bla - bla... aztán haza akartam kísérni, de ragaszkodott hozzá, hogy csak a 3 osztag irodájáig menjek. Mivel minden olyan jól ment, gondoltam, bepróbálkozok nála, így megfogtam a csuklóját, és meg akartam csókolni, már szinte összeért az ajkunk, de ekkor elhúzta magát tőlem.. lekevert egyet, majd közölte velem, hogy egy perverz disznó vagyok - mesélte lehajtott fejjel az eper. Pár percnyi, néma csend szállt a társaságra, majd kis idő múlva mindenki, Ichit kivéve hangos vihogásban tört ki, és ez ment egy jó 15 - percig. Persze Ichi dühösen felkapta magát, és morcosan elhagyta a szobát, még az se érzékenyítette el, hogy volt, aki már a hasát fogva, fetrengett a földön a nevetéstől.

***

Más nap reggel a Kuchiki birtokon, Byakuya a szokásosnál, hamarabb ébredt. Még mindig foglalkoztatta az, amit húga mondott, a tegnap este folyamán. Úgy döntött tisztázza ezt az ügyet, és kideríti mi is történt. Bízott a húgában, de hát Rukia is nőből volt. Így elindult egyenesesen a 3 osztag irodája felé. Úgy látszik nem csak ő volt korán kelő, a folyosón épp akkor sétált el Ichigo is. Mikor észrevette Byakuya meghajolt, majd ment volna tovább, de Kuchiki kapitány szavai megállították.
- Állj csak meg egy percre - mondta higgadtan. Ichigo nagyot nyelt, ami nem kerülte egy a jégcsap figyelmét.
- Parancsoljon Kuchiki kapitány - mondta, és próbálta leplezni félelmét.
- Csupán pár kérdés. Találkozott tegnap a húgommal? - kérdezte rezzenéstelenül.
- Nem, tegnap a papírmunkát végeztem - hazudta a fiú, és meg kell hagyni, jól csinálta.
- Értem, egész nap? - kérdezte a taichou.
- Ugyan Kuchiki kapitány, mi okom lenne hazudni? - kérdezte sejtelmesen.
- Hát persze - mondta hidegen, majd tovább ment. Ichigo végre fellélegezhetett.. egyelőre. Byakuya okos kisfiú volt, így nem dőlt be Ichi hazugságának. Arra gondolt megkérdezi Gint. Mikor az Idájához ért bekopogott, a bent levő pedig szólt, hogy " szabad ".
- Á Byakuya - vigyorgott, mint szokás szerint Gin. - Minek köszönhetem a látogatásod?
- Csupán egy kérdésem lenne. Tegnap mit csinált a hadnagy?
- Körbevezette a húgodat Soul Societyben, még szabad napot is kapott - mesélte Gin. - De miért érdekel ez téged? - vetette fel a kérdést Ichimaru.
- Erről nem szeretnék beszélni - mondta nemes egyszerűséggel, majd elment. Kilépve az ajtón, megpillantotta a távolban battyogó Ichigot. Gyorsan utána ment, és megszólította.
- Nocsak - nocsak - állt a fiú háta mögé.
- Kuchiki kapitány -
- Gyere-intett neki Byakuya, a fiú pedig követte, egyre nagyobb gombócok voltak a torkában, mikor aztán elérkeztek a 6 osztag irodájához. Mind a ketten beléptek, az ajtón, Ichigo nem tudta mit tegyen így csak állt a szoba közepén.
- Beszéltem Ichimaru kapitánnyal - mondta hideges jégcsap. - állítása szerint tegnap, körbe vezetted Soul Societiben Rukiat - mondta higgadtan.
- Igen, de higgye el nem az történt amire gon - de nem tudta befejezni, mert Byakuya villámlépéssel elé került, és megállt előtte, közben kirántva a kardját, melyet közvetlen a narancs hajú fiú, pénisze elé tartott, aki hát mondhatni szinte betojt ijedtében
- Na de Ku.. kuchiki kapi.. tány - dadogta.
- Jól figyelj, mert csak egyszer mondom el, ha egy újjal is hozzá mersz nyúlni a húgomhoz, esküszöm, hogy kiheréllek - mondta hidegen Byakuya, Ichigoban szinte megállt az ütő, eme szavak hallatán. Pár perc elteltével Renji rontott be az irodába.
- Á kapitány, örülök, hogy itt találom, mer -
- Jól jegyezd, meg amit mondta - nézett hidegen a fiú szemébe, majd lassan, nagyon lassan eltette kardját, és nemes módjára, kihúzta magát, és kisétált az irodából, Renji persze csak meghökkenten bámult.

Folytatjuk