J�v�

Ichigo agg�dva n�zett a l�nyra. Nem akarta egyed�l hagyni, de ha most nem megy el… ak�r bele is halhat. �gy �ppen kiment volna a s�torb�l, hogy ideh�vja Inouet, ha Rukia nem ragadja meg a kimono ujj�t.
- Maradj m�g… egy kicsit… k�rlek - ny�gte.
- Idi�ta! Ennyire beverted a fejedet?! Ha most nem megyek el Inoue�rt, akkor meghalsz!
- Csak… p�r perc… mindenk�ppen el szeretn�k valamit mondani.
- Az r��r, ha m�r rendbe j�tt�l! - v�gta r� azonnal, de ahogy r�n�zett a fekete haj�ra, �gy d�nt�tt, egye kukac, meghallgatja, mi az, ami nem �r r�. Le�lt, �s elcs�ndesedett. �gy a l�ny belekezdhetett. Hangja halk, �s gyenge volt, pillant�sa ker�lte a fi��t.
- Azt hiszem, az ut�bbi id�ben el�g… r�mesen viselkedtem. Mint valami nyafka kisl�ny. Sajn�lom. El�gg� rossz id�szakban vagyok… de m�r hetek �ta �rzem �gy magam, �s… azt hiszem, rajtad vezettem le.
- T�rt�nt valami, amit elhallgatt�l? - k�rdezett r�. Ugyanis ez ok lehetne a viselked�s�re.
- Nem… semmi. Komolyan - tette hozz�, mert �rezte mag�n a gyanakv� pillant�st. Ha kimondan�m mit is �rzek val�j�ban… ha ki mern�m mondani, lehet, hogy minden jobb lenne. De a visz�ly�ra is fordulhat. Nem akarom elrontani, mert… nem akarok m�g valakit elvesz�teni.
- �rtem… - s�hajtott fel a r�pafej� - elmegyek Inoue�rt, hogy meggy�gy�tson. Csak fek�dj nyugodtan.
- K�sz�n�m…
- M�gis mit?
- Hogy nem hallgatt�l r�m, �s felhozt�l onnan.
- Idi�ta. Ha r�d hallgattam volna valaha is, akkor m�r r�ges-r�g nem lenn�l itt. �s akkor most unalmas �letem lenne.
Ezekkel a szavakkal t�vozott is. Rukia elmosolyodott. Igen, �s nekem is, ha akkor nem tal�lkozunk. M�g mindig csak a 13. osztag egyik egyszer� tisztje lenn�k, akit befogadott egy nemesi csal�d, a magam s�t�t m�ltj�val.

A r�pafej� sietve szedte a l�bait. Ak�r p�r m�sodpercen is m�lhat a t�rsa �lete. �vatosan l�pett a s�torba, b�r egy-k�t emberen k�v�l senki nem l�thatta, �gy a mozdulat�t csak sz�ll�k�snek �rezhett�k. K�r�ln�zett, de sehol nem l�tta a t�megben Orihim�t. Tekintete az emelv�nyre t�vedt, �s ott meg is akadt. Kikerekedtek a szemei. Mi?! Ishida… �s Inoue… mit csin�lnak ott?
A moraj lassan az � f�l�ben is �rtelmes sz�v� v�lt. „Cs�kot!”
Na ne! Ez t�l sok�ig tartana! El kell r�ngatnom onnan valahogy, gondolta. Az oszt�lyt�rsai k�zt cik�zva lassan oda�rt az emelv�nyhez, �s elki�ltotta mag�t, „csak azok hallj�k, akik tudj�k mi a helyzet” alapon.
- Inoue Orihime! Seg�tened kell, Rukia s�lyosan megs�r�lt!
Mint a l�ny, mind Ishida azonnal odakapta a fej�t. Hime csak b�lintott egyet, majd a tan�rn� fel� odab�k�tt egy „Eln�z�s�t k�rem” -et meghajl�ssal, majd leugrott a sz�npadr�l �s sietve t�vozott Ichigoval.
- Ez meg…? - d�bbent le a tan�rn� - Esk�sz�m, a band�tokt�l lehidalok! - fordult Ishida fel�. Az csak megr�ntotta a v�ll�t, majd visszas�t�lt Chad�khoz. Ebben az esetben minden a vil�g �sszes humora nem el�g… Orihime fut�s k�zben mag�ban besz�l! M�ghozz� Kuchikir�l, aki a sarokban �ll!

- Kurosaki-kun! Mi t�rt�nt Kuchiki-sannal?
- Hossz�! Nincs id� most elmes�lni! Legyen el�g annyi, hogy Hanatarou b�zta r�d, sz�val s�lyos a helyzet!
Lassan oda�rtek a s�torhoz. Az es�felh�k m�r teljesen elvonultak, az �g szinte krist�ly tiszta volt. Az �g ura. a hold is tiszt�n l�tszott m�r. A k�vetkez� �jszak�n lesz holdt�lte. Arra a napra tiszta �gboltot j�soltak. Elcs�pett p�r sz�t ugyanis m�g a k�v�z�ban, amikor az a hollow becsapta mindkettej�ket. A mai napi viharr�l viszont nem tudott. B�r a t�nyen ez mi sem v�ltoztat, csak ezzel pr�b�lta meg elterelni a gondolatait.
- Sz�m�tok r�d, Inoue - n�zett a l�ny szem�be. L�tta is benne az elt�k�lts�get, hogy igenis, legyen b�rmennyire rossz �llapotban, � megmenti Kuchiki Ruki�t, a csapatt�rs�t, a bar�tj�t.
A s�torba �rve viszont a r�m�let ism�t �tj�rta epr�nk eg�sz test�t-lelk�t, �s m�r a hajcsatos l�ny�t is. Rukia el�red�lve hevert a f�ld�n, sz�j�n�l egy kisebb v�rt�csa. Ichigo nagyon j�l tudta mi t�rt�nt. Hi�ba sz�ltak neki, � nem mozdult meg. Hi�ba r�zta meg a v�ll�t, nem reag�lt. Elk�st�nk volna? Nem… �n k�stem el, hajtotta le a fej�t. Rukia… meghalt?
- A fen�be! - csapott �k�llel a f�ldre. Minden lelki erej�t �ssze kellett szednie, hogy ne boruljon ki jobban.
- Kurosaki-kun… �n… azt hiszem, seg�thetek. M�r egyszer siker�lt… a Huenco Mundoban. Megpr�b�lom… iz�, mindent megteszek. �g�rem! Shun’ou, Ayame!
A k�t apr� kis l�ny a csatb�l el�j�ve ragyog� f�nnyel vont�k be a s�trat. Ichigo a fekete haj�t a h�t�ra ford�totta, majd n�zte, ahogy a k�t kis man�szer� aranysz�n� s�torral vonj�k be a test�t, k�zben mag�ban im�dkozott mindenhez, Istenhez, �rd�gh�z, csak gy�gyuljon meg.
Alig p�r perc telt el, �s a l�ny mellkasa megemelkedett, les�llyedt, majd ism�t megemelkedett. L�legzett. Nem sokkal k�s�bb m�r a szem�t is kinyitotta. El�sz�r kicsit megd�bbent, hol is van? Mi is t�rt�nik vele? De l�tta maga mellett Orihim�t �s Ichigot, �s megnyugodott. Egy apr� mosollyal nyugt�zta kettej�k fel�, hogy k�sz�ni ezt.

Minden seb beforrt, csak az eml�ke maradt meg. Inoue man�i ism�t a csatban k�t�ttek ki, Rukia pedig fel�lt. Kicsit m�g sz�d�lt, de ez a sok fekv�s miatt volt.
- Nagyon sz�pen k�sz�n�m, Inoue - n�zett r� Rukia.
- Ugyan, sz�ra sem �rdemes - menteget�z�tt a magasabb l�ny - term�szetes, hogy seg�tek, nem a k�sz�net�rt teszem.
- Igen, tudom.
Ichigo kicsit elmerengve n�zte kettej�ket. �r�lt, hogy Rukia meggy�gyult. H�l�s volt Orihim�nek, ami�rt megtette ezt, �s el is csod�lkozott kicsit, mennyit fejl�d�tt gy�gy�t�sban. A hal�l kapuj�b�l hozta vissza a t�rs�t. Akit mell�… szeretett is. �tkozta is mag�t, hogy mennyire nagy a sz�ja �lland�an, de ilyenkor… meg se b�rna mukkanni.
- Na, akkor �n megyek - k�sz�nt el Inoue - a k�t m�dos�tott l�lek m�r itt v�r a s�tor el�tt, sz�val a testeteket is visszakaphatj�tok. J� �jt! - intett, majd kim�szott a r�sen. Chappy �s a m�sik pedig be, �gy hamarosan mindketten ism�t a saj�t test�kben lehettek.
- Akkor j� �jt! – v�gta fekv� helyzetbe mag�t a r�pafej�.
- Nem vagyok �lmos – jelentette ki a m�sik.
- De �n az vagyok! Egy picit nem pihentem, s�t, futk�rozhattam, ami�rt olyan idi�ta volt�l! �lland�an figyelni kell t�ged, �s vigy�zni r�d, hogy ne essen bajod, mert ut�na csak aggodalmat okozol!
- Nem tudom kit �t�ttek ki az els� csap�sn�l! – v�gott vissza azonnal.
- Te kis… am�gy Hanatarou elmagyar�zta a helyzetet. Karddal nem t�madhat�, mert azt az energi�nk k�rbeveszi, �s ha azzal sebezz�k meg, elsz�vja. Ennyi. Reiatsu alap� t�mad�sok meg… az erej�kt�l f�ggenek. Kev�s es�ly van arra is. Ezek szinte elpuszt�thatatlanok! Sz�val m�g es�ly se lett volna a gy�zelemre… mert nem k�sz�lt�nk fel.
- Nem hiszem el, hogy ezt pont te mondod – csod�lkozott el a l�ny.
- Meglepett, hogy tudok gondolkodni is? – n�zett r� g�nyosan.
- Nem-nem… csak te mindig meggondolatlan vagy… �s emiatt s�r�lt�l meg azel�tt is. Csod�lom, hogy most nem azt tervezed, hogyan verd laposra �ket, hanem strat�gi�n t�r�d a fejed.
- Azaz csak t�rn�m, de az f�jna, mellesleg ehhez t�l f�radt vagyok. Sz�val, ha a kisasszony nem b�nja, most elteszem magam m�snapra.
- Csak nyugodtan, Eperke! – cs�fol�dott.
- Sz�szm�sz.
- Mit mondt�l?! – emelte fel a hangj�t. Erre Ichigo hangosan horkolni kezdett. Rukia �k�lbe szor�totta a kez�t, k�sz�lv�n, hogy egy hatalmasat lekever annak a bunk� fr�ternek, de…
- J�… ez t�nyleg… elaludt…
Leengedte a kez�t, �s egy darabig n�zte. Az �g m�r tiszta volt… csak egy ny�ri z�por futott �t ezel�tt a vid�ken. A hold fent ragyogott. Ez adott annyi f�nyt, hogy halv�ny k�rvonalakat ki tudjon venni a fi� arc�b�l. Elmosolyodott. Egy darabig n�zte, majd lefek�dt � is, b�r aludni nem tudott. M�r hajnali f�lhom�ly volt, mikor s�lyt �rzett a v�ll�n. Odafordult.
- I… Ichigo?! M�gis mit…? – kezdte volna, de l�tnia kellett, a r�pafej m�g mindig alszik. A l�ny zavar�ban a szemeit forgatta, mintha idegesnek akarna t�nni. B�r ki el�tt? Csak beidegz�d�s… De ha fel�bred, m�g �n leszek a hib�s, gondolta, �s megpr�b�lta od�bb nyomni a fej�t. De h�t most mi�rt is ne legyen szerencs�s, alighogy megmozd�totta a fej�t, az kinyitotta a szem�t. Els� l�p�sben kikerekedtek a szemei, majd egy ord�t�ssal od�bb ugrott.
- Te meg… mi a fen�t csin�lt�l?
- Mi az hogy �n? Te dugtad ide azt az idi�ta k�pedet!
- Mir�l besz�lsz t�rpe? Hogy �n… a te h�lye fejedhez…
- H�lye �m a n�nik�d! Megmondtam! Te dugtad ide a pofat�r�dat! – szor�totta �k�lbe a kez�t, imm�r v�rv�r�s arccal.
�gy morogtak egym�sra, mint k�t veszett kutya… �s pont �gy ugrottak egym�s tork�nak… p�r m�sodperccel k�s�bb. Ichigo j� alaposan megr�ngatta a l�ny haj�t, mire az akkor�kat r�gott a gyomr�ba, hogy fetrengett a f�ld�n. De az�rt elkapta a nyuszi fan bok�j�t, �s feld�nt�tte. Rukia kap�sb�l ut�na orrba r�gta.
- ��! Te kis d�g! –fogta meg a v�rz� testr�sz�t.
- Legal�bb megtanulod, hogy ne pack�zz velem! – vetett r� egy diadalittas vigyort. Majd mikor a fi� orrv�rz�se nem akart el�llni, odam�szott mell�, �s adott neki egy zsebkend�t.
- K�sz – ny�gte oda.
- Bocs�nat.
- Nincs megbocs�jtva.
- De mi�rt?
- Mert folyton ezt csin�lod! �szre se veszed?!
- Mondom, hogy sajn�lom – hajtotta le a fej�t.
- Egye kukac… felejts�k el! –paskolta meg a l�ny fej�t.
K�sz�n�m… t�nyleg k�sz�n�m… Ichigo… de mit mondjak?
Lehunyta a szem�t, �s halv�nyan elmosolyodott…
Mit mondjak neked? M�g egy neh�z harc el�tt �llunk… �s �n…
Felemelte a kezeit, �s megragadta a r�pafej csukl�j�t…
Azt szeretn�m, hogy ne agg�dj ennyire… mert fontos vagy, �s nem akarom azt, hogy r�m figyelj, �s emiatt s�r�lj meg folyton… mert…
Kinyitotta a sz�j�t, �s pr�b�lta kiny�gni azt az egy sz�t, amit r�g�ta szeretett volna… de nem… egyszer�en nem j�tt ki hang a tork�n. Ichigo nem �rtette, mit is szeretett volna ezzel, de valami hirtelen gondolatt�l vez�relve mag�hoz h�zta a l�nyt. Rukia el�sz�r megremegett, majd mikor felfogta, mi is t�rt�nik vele, a sz�ve sokkal hevesebben kezdett verni, �s az arca sz�ne, mint a paradicsom, olyan lett. Kez�vel belekapaszkodott Ichigo h�t�ba, a fej�t a mellkas�ba f�rta, majd halkan ezt suttogta: „k�sz�n�m”.
- Idi�ta – mondta kedvesen.
- Te most m�r mindig �gy fogsz h�vni?
- Mi�rt is ne? – csipkel�d�tt. Erre Rukia ell�kte mag�t�l, �s elkezdett j�rni a sz�ja:
- Na, majd pont hagyom, hogy �gy nevezz, ahogy kedved tartja, te mut�ns eper! M�gis mit k�pzelsz, hogyan h�vhatsz egy L�NYT idi�t�nak?! Egy�ltal�n milyen f�rfi vagy te? Semmi tisztelet nincs benned a n�k ir�nt? Sim�n leh�ly�zel, ell�ksz, megr�ngatod a hajam… nem s�l le a b�r a k�pedr�l hogy…
- Kuss! – fogta be a sz�j�t, majd k�zel hajolt hozz�, �s a szem�be n�zett – akkor most legyek kedves hozz�d, mint n�h�z? – l�tva a riadalmat a l�ny szem�ben, elnevette mag�t – ugyan, nem kell azonnal rosszra gondolni – egy kis mosollyal �jra elengedte annak besz�l�k�j�t.
- Ne hozd r�m a fr�szt, te idi---
Ez�ttal nem a kez�vel fojtotta bele a sz�t a l�nyba, hanem egy cs�kkal. Nem is gondolkozott… csak �gy… megtette. Pofonra sz�m�tott, de ehelyett viszonozta a gesztust.
Nem kellett kimondanom… k�nyszer�tett, hogy kimutassam… de nekem �gy is j�… Ichigo… szeretlek t�ged… nagyon szeretlek…

H�t �rakor a tan�rn� v�gigment egy kolomppal az eg�sz t�borban. Tudt�k, ideje cihel�dni. Hazafele semmi �rdekes nem t�rt�nt vel�k, ugyanaz a t�j, ugyanaz a sof�r, ugyanazok az �l�sek. Csak a di�kok �l�srendje volt m�s. Keigo, mikor felsz�llt a vonatra, azt hitte, rosszul l�t. Ichigo… �s Kuchiki egym�s mellett?! Mit csin�lhattak ezek ketten abban a s�torban…?
Ugyan �tmenetileg nyugalom van, de tudt�k, ez a fejezet m�g nem z�rult le. Amint a Soul Society j�nak l�tja, alkalmazva lesznek �k is egy k�ldet�sen. �s akkor visszav�gnak. De addig is ki kell tal�lni, hogyan fognak a „C” teremtm�nyei ellen k�zdeni… vagy pusztul�s a j�v�j�k. Viszont a k�t idi�ta �gyse adja fel soha. Emellett most m�r mindig ott lesznek egym�snak. Tal�n egyszer, a j�v�ben, ha visszatekintenek erre az id�re, logikusabban gondolkoznak majd arr�l, ami most el�tt�k, de akkor m�r m�g�tt�k lesz. Tal�n majd egyszer sokkal t�bbet fognak l�tni abb�l, amit most szereztek. Id�sebb fejjel… majd jobban megl�thatj�k, pontosan mit is adott nekik, �s vett el t�l�k ez a felejthetetlen ny�r.
~Owari