BLEACH Backstage; Ichigo’s Birthday

Nos, ez a történet arról szól, hogy a Bleach egy hétköznapi tévésorozat, hétköznapi színészekkel. A Kurosaki Ichigót játszó színész is egy ugyanilyen hétköznapi ember, bár a neve ugyanaz, mint a sorozatban. Majdnem mindenkinek ugyanaz a neve, mint a sorozatban, de a nevekre majd később kitérünk. Na, van egy stáb, vannak színészek, és a rendező természetesen Kubo Taito sensei. Nyár van, 2007. Július 13. A Bleach stúdiójában nagy a tömeg, készülnek az új évad bemutatójára és az új részekre is. A szereplők az új évad alkalmából egy zenés, táncos előadást fognak tartani Tokióban, Osakában és Kiotóban. A Stúdióban mindenki a szövegét próbálja, vagy éppen beszélget. Abarai Renji és Yamada Hanataro éppen az egyik öltözőtől nem messze lévő kanapén kő, papír, ollót játszanak. Aki veszít, azt a nyertes fejbevágja egy újsággal. Közben Kurosaki Ichigo a férfiöltözőben gyakorolja a szövegét Aizen Sousukéval, ám a gyakorlást a fiatalabbik fiú hangja szakítja félbe.
-Figyelj, Aizen-san! – szólalt meg Ichigo.
-Mi az? – kérdezett vissza a másik.
-Nem tudod, hol lehet a rendező? Beszélni akarok vele. – kérdezte a fiú.
-Már nincs a stúdióban. Kb. fél órája ment haza. – felelt Aizen.
-A fenébe! – morgott Ichigo és kiment az öltözőből. Közben Kuchiki Rukia és Hashimoto Byakuya (Kuchiki Byakuya) a stúdió melletti kávézóban beszélgettek. Pár perc múlva Shihouin Yoruichi is csatlakozott hozzájuk.
-Hahó, pincér! Kérnénk három kávét. – szólt oda a közeli pincérnek Byakuya.
-Máris hozom, Hashimoto-sama. – mondta a pincér és el is indult a kávékért.
-Figyeljetek csak! Szerintetek nem korai még ez a fellépés? – kérdezte Yoruichi.
-Ugyan, Yoru-san. Szerintem egész jól megy már a koreográfia. – mondta Rukia.
-Igen, Rukinak igaza van, ne aggódj annyit! – mondta a férfi.
-Ez igaz, de az énekeknél mindig elszúrunk valamit. A közös énekek időzítésével állandóan baj van. – mondta a nő.
-Az igaz. – helyeselt Rukia.
-Előbb-utóbb úgy is berögződik az ütem és a szöveg és akkor menni fog. Ha nem lenne koreográfusunk, az előadást soha nem lehetne megtartani. – nevetett fel Byakuya. Eközben Hisagi Shuuhei, Kira Izuru, Madarame Ikkaku és Hitsugaya Toushiro beszélgettek az emeleti öltözőben az asztalnál.
-Mondtam, hogy ez így nem jó. Kinyújtod a karod, aztán elhúzod oldalra és vissza magad mellé. – magyarázta a legkisebbik fiú Ikkakunak, miközben el is mutogatta, amit mondott.
-Hitsugaya-kun, szerintem ne fáradj! Majd a koreográfus elmagyarázza neki. – szólalt meg Shuuhei.
-De ha egyszer idegesít, hogy nem tudja megcsinálni ezt a néhány mozdulatot. – mondta Toushiro.
-Egész nap ezt akarod neki magyarázni? – kérdezte unott fejjel Kira.
-Mondom, hogy így van. Nekem a koreográfus ezt mutatta. – szólt fennhangon Madarame.
-Nem ezt mutatta, hanem azt, amit én csináltam, csak te nem figyeltél rendesen a koreográfusra. – ellenkezett Hitsugaya.
-Hagyjátok már abba! Majd a próbán kiderül, kinek volt igaza. – szólt Hisagi.
-De olyan idegesítő. – morgott Toushiro.
-Toushiro-kun, gyertek le! Meg kell beszélnünk valamit. – szólt be az ajtónál állva Hinamori Momo.
-Megyünk már, Momo-chan. – mondta Hitsugaya és a többi fiúval együtt lementek az emeletről. Lent már Hanataro, Renji, Matsumoto Rangiku, Zaraki Kenpachi, Tousen Kaname, Ichimaru Gin és Unohana Retsu várt rájuk.
-Itt meg mi van? Nagygyűlés? – értetlenkedett Ikkaku.
-Dehogy, Ichigo szülinapját beszéljük meg. Már csak Rukia, Yoruichi, Aizen-sama és Byakuya-san hiányoznak. – felelt Tousen.
-Minket kerestek? – szólalt meg a csapat háta mögül Byakuya, oldalán a két lánnyal.
-Igen, már csak Aizennek kéne jönnie. – mondta Toushiro.
-Itt vagyok. – szólalt meg Byakuya mögül az említett.
-Na végre. – mondta Renji. A megbeszélés témája Kurosaki Ichigo közelgő születésnapja volt. Rukia felajánlotta, hogy megsüti neki a tortát és fel is díszíti, Byakuya, Renji, Hanataro és Ikkaku szervezik meg a partit, Kenpachi gondoskodik a rágcsálnivalóról, Rangiku, Hinamori, Kira és Hisagi pedig az italokról. Másnap reggel Ichigo korán beért a stúdióba, ahol már a következő részt próbálták a többiek. A fiú gyorsan felöltözött, összeszedte a kellékeket és már rohant is a próbára.
-Remek, most te jössz Hanataro. – szólt Kubo sensei.
-Igenis. – mondta Hana és már rohant is a kamerák elé. Ichigo figyelte egy ideig a próbát, mikor hirtelen Rukia rohant oda hozzá.
-Jó reggelt Icchi! – köszönt a lány.
-Szia Ruki-chan! – köszönt a fiú is.
-Hogy-hogy ilyen korán bejöttél? Máskor mindig fél 10-kor battyogsz be. – kérdezte Rukia.
-Nem tudtam aludni. – felelt Ichigo.
-Icchi, ma ugye ebédelünk együtt? Tegnap megígérted. – mondta csillogó szemekkel a lány.
-Persze-persze. – mondta a fiú – Ma még interjút is kell adnunk a TokyoTV-nek.
-Ja igen, de az csak 1-kor lesz. – mondta Rukia.
-Ebéd után siethetünk vissza ide. – sóhajtott Ichigo.
-Majd előbb elmegyünk, hogy időben vissza tudjunk érni. – mosolygott a lány.
-Csini vagy ebben a fehér kimonóban. – vigyorgott a srác.
-Ne udvarolj már megint! A barátnőd vagyok, nem a cicababád. – fordult el sértődötten Rukia.
-Jaj, már megint kezded? Kezdünk olyanok lenni, mint a sorozatban. – nevetett fel Ichi.
-A veszekedésekre célzol?
-Igen. – felelt a fiú.
-Hát ez igaz. Néha én is úgy gyomorszájon vágnálak, mint a sorozatban. – vigyorgott gonoszan a lány.
-Inkább ne próbáljuk ki! – hátrált el pár lépést Rukiától a fiú.
-Nyugi, csak poén volt. – legyintett a lány.
-Ne ijesztgess!
-Ne kapd úgy fel a vizet, Icchi! Még találkozunk. Puszi! – mondta Rukia és elsietett az öltözőbe. Mindjárt fél 12, Ichigo a stúdió előtt vár barátnőjére és kezd egy kicsit türelmetlen lenni. Hamarosan Rukia rohamléptekben érkezett meg, és a fiúra mosolygott.
-Szia Icchi! Bocs, hogy késtem, de Shuuhei-kunnel kellett valamit megbeszélnem. –Semmi gond, már megszoktam. – sóhajtott Ichigo, majd elindultak a közeli étterembe. Mikor megérkeztek, leültek egy ablak melletti asztalhoz és rendeltek maguknak ebédet. Az étkezés csendben folyt le egy ideig, egyikőjük sem szólalt meg, csak ették az ebédjüket, és közben nézelődtek ki az ablakon. A kint mászkáló emberek jó néhányszor megbámulták őket, hiszen tévésztárok.
-Icchi… - szólalt meg végül Rukia.
-Mi az? – kérdezte a fiú.
-Szerintem fizessünk és menjünk vissza a stúdióba! Utálom, hogy így bámulnak minket. – mondta a lány.
-Rendben van, majd én kifizetem. Pincér, a számlát kérném!
-Máris viszem, Kurosaki-sama. – mondta a pincér és odaadta a számlát. Ichigo kifizetett mindent és Rukiával visszamentek a stúdióba, ahol a riporter már várta őket. Miután elintézték a riportot, folytatták a következő részre való próbálást. Ez a nap is hamar véget ért, 7-kor mindenki hazavonult. Másnap reggel már fél 7-kor ott volt mindenki a stúdióban Ichigón kívül, ugyanis őt várták az öltözőben. Minden fel volt díszítve, rágcsálnivalók, italok és a gyönyörű, kétemeletes csokitorta várta a szülinapost. Kb. 8 lehetett, mikor Ichigo megérkezett a stúdióba. A fiút nagy meglepetés érte, mikor belépett az öltözőbe.
-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ICHIGO! – kiáltotta az egész társaság, majd valaki leoltotta a lámpát. A sötétben Ichigo közeledő gyertyafényt látott, Rukia kezében a tortával indult el barátja felé.
-Boldog születésnapot Icchi! – mondta kedvesen a lány – Kívánj valamit és fújd el a gyertyákat! – mondta Rukia. A fiú nem habozott, elfújta a gyertyákat. Utána pár másodperc sötétség és a lámpák ismét felvillantak, hogy kirajzolódjon Ichigo barátainak képe.
-Hogy tetszik a torta? Én készítettem. – kérdezte kedvesen Rukia.
-Nagyon gyönyörű, de a készítője sokkal szebb. – mondta a fiú és megcsókolta barátnőjét. A többiek nem győztek tapsolni és éljenezni. Miután a párocska abbahagyta a csókolózást, mindenki odaadta ajándékát az ünnepeltnek és folytatták a bulizást. Még Kubo sensei is bement pár percre, hogy felköszöntse Ichigót. A parti után Ichigo és Rukia elindultak, hogy együtt vacsorázzanak.
~~owari~~