2.Váratlan fordulat

Reggel egy érdekes hangra ébrettek mind a ketten.
-Ichigo,Rukia ébredjetek.-hallatszott az ablak alól.
Ichigo dühösen kikelt az ágyból és kinézet ki lehet az 6 órakkor.Nem más mint Ai ébresztette fel őket.
-Te meg mi a fenét keresel itt ilyen korán?-dörzsölte meg szemét a fiú.-Várjunk csak honan tudod,hogy hol lakunk?-ébrett fel.
-Ja tegnap beszélgettem az osztályban Inoueval és ő mesélte.
-Ó remek-fordult Rukia felé aki a fáradságtól félre lépett és ki esett a szekrényből.
-Majd megyünk.Te csak menj előre.-szólt ki újból az ablakon majd becsukta.
-Na egyben vagy még-fordult újra a kékszemű felé.
-Persze,de ki volt az?
-Ai.-ásította.
-Mit keres ez ilyenkor itt?-kelt fel közben a földről.
-Nem tudom de nem is érdekel.
-A fenébe lehet,hogy most mindenki felkel akkor meg gyorsan le kell mennem.Nem akarok lebukni,hogy nálad vagyok-lépett ki az ajtón a lány.
Az iskolában egész nap Ichigoékat idegesítette.Minden hova velük ment és minden történetet elmondott amit Hiroshi mesélt.Még ha azt se tudták miről is van szó.Csak a tetőn volt nyugtuk mikor nem tudták pontosan hol is van most a lány.Nyugottan étkezhettek.De a csöndet a lány szakította meg.
-Holnap megyek Sereteibe majd kiderítem ki volt az a fickó.-fordult Ichigohoz.
-Ki?-nézet rá értetlenül.
-Hát ez a Hiroshi.
-Ja igen.Rendben.Mikor mész?
-Holnap reggel.Még nincsenek leadva a jelentéseim és azt is el kell intéznem úgy,hogy nem tudom mikor érek vissza.
-Rendben.-folytata az evést.
Mikor vége volt az iskolának.Csendben megpróbáltak kiosonni,hogy Ai még véletlenül se velük menjen haza.Már a kapunál voltak mikor...
-Ichigo,Rukia végre megvagytok.-közeledett az erősen integető Ai.
-Na remek.-dörmögte az orra alatt Ichigo.
-Ichigo te hallotad?-fogta meg egy kéz a vállát.
-Hu.Ja te vagy az Ishida.Igen hallotam.-fordult Ishidához és ekkor látta,hogy Chad és Orihime is ott van.
-Mit?-ért közben oda Ai.
-Az újabb halálesetről.-hajtotta le fejét a narancs hajú.
-Halál eset?Ráadásul újabb?-értetlenkedett a lány.
-Igen már lassan egy hete,hogy az iskolában majdnem naponta egy ember meghal.Az eddigi áldozatok mind fiúk voltak.-tolta fel szemüvegét Ishida.
-Jé te Ishida vagy.-mutatot rá Ai.
-Mi?-értetlenkedett a Quincy.
-Rólad is mesélt Hiroshi.-mosolygott a lány.
-Ki?
-Inkább hagyd majd elmeséli útközben.-indult meg Ichi.
Így hát útközben végre mindenki megismerhette a történetet.
-Na jó mi erre megyünk szia Ai.-köszönt Ichigo és gyorsan elfordult a másik irányba magával húzva Rukiát,hogy még véletlenül se kelljen vissza fordulnia.
-Rendben visszlát.-majd tovább indult Ishidáékal.
-A fenébe ezt nem lehet lerázni?-suttogta Rukiának.
-Nem tudom.De kezd idegesíteni.-válaszolta.
-Érdekes mostanába nem jelzett az az izéd.-gondolkodot el a fiú.
-Igaz nem jelzett a holow jelzőm.-vette elő telefonját.
-Lehet elromlott.Mostanában nem is hallotam megszólalni.-Vette át a magasabbik.
-Az lehet.Majd beadom Uraharának mielött elmegyek.
Mikor hazaértek minden a megszokottan zajlott.Az apja-fia harc,a vacsora,a fürdés és az alvás is.Rukiának reggel korán kellet kelnie.Gyorsan felöltözött és kilépet a szekrényből.Már indult volna ki az ajtón mikor egy horkantás a szívbajt hozta rá.
-Ez az idióta még alvás közben is idegesítő.-mosolygott majd becsukta maga mögött az ajtót.Mikor Uraharához ért a férfi már az ajtó elött várta.
-Á kisasszony hát itt is van,az átjáró már készen áll.-mosolygott.
-Ö remek,de megtenne nekem valamit?
-Persze bármit.
-Megnézné ezt?Lehet elromlott.-nyújtotta oda a telefont.
-Nem hiszem,hogy elromlott de azé megnézem-azzal bementek.Rukia átment a kapun közben a fiú nyakán egész nap egy bizonyos személy lógott.
A lány miután leadta jelentéseit bevetette magát a könyvek közé,hogy megtalálja azt a személyt.
-Á meg is van.-könnyebült meg úgy 50 vastag könyv után.
-Na nézük csak mit is ír.
Taisetsu Hiroshi a 3.osztag tagja.
Utolsó küldetése:Nagano védelme.
Meghalt egy arrancar elleni harcban.
-Mi egy arrancar?-csodálkozott a lány.-Nem csodálom,hogy nem élte túl.Nem olyan rég 2 hete halt meg.És más semmi.Már biztos végzett Ichigo a suliba.Jobb ha elindulok vissza.-pakolta vissza a könyveket és elhagyta a könyvtárat.
Közben Ichigo a lerázhatatlan Aival tartott haza.
-Jaj remek vol ez a nap.-nyújtózott egyet a lány.
-Aha.-nyögte Ichi.
-Nem is tudtam,hogy Orihime ilyen jó ételeket tud csinálni.Igaz kicsit furán néznek ki de nagyon finomak.
-Te azt meg birtad enni?-nézett ijedten a fiú.
-Hát persze na...-egy hangos üvöltés szakítota félbe mondanivalóját és máris egy hollow termett elöttük.A hollow érkezése nagy szelet csapott ami miatt Hiekomu a földre esett.
-Ezt nem hiszem el.-vette elő helyettes jelvényét a fiú és át is változott shinigamivá.Eközben Rukia is megérkezett és a bolt tulajdonosa úgy atta át a rá hagyot készüléket,hogy már jelzett is.
-A fenébe azzonal sietnem kell.-futott ki az üzlettből.Útközben érezte Ichigo reiatsuját és sietősebbre vette lépteit.
Hosszú viaskodás után a szörny kikerülte Ichigot és a végtelen lányra támad aki még mindig a földön volt.
-Na azt már nem.-támadta hátba a szörnyet ami a csapás miatt elporlatt.A lány még mindig csak bámult a semmibe addig még Ichigo nem nyújtotta felé kezét.
-Ugye nem esett bajod?
-N-nem-fogta meg Ichigo kezét és felkelt.Csak bámultak egymás szemébe.Akkor ért oda Rukia is és figyelte az egyik ház mögül az eseményeket.De már nem akarta tovább nézni inkább elindult haza felé.
-Elengednéd a kezem?-próbálta a fiú kihúzni sajátját az övéből.
-Ja persze.-engedte el a lány.
-Jobb ha haza megyek már biztos Rukia is haza ért.-bújt vissza testébe.
-Igaz én is indulok.-váltak el és indultak el otthonaik felé.Még vissza se pillantotak egymásra.Csak haladtak céljuk felé.
Mikor Ichigo haza ért Rukia már az ágyán ülve várta.
-Szia na mit tudtál meg?-dobta le táskáját a székre.
-A lány igazat mondott.A fiú meghalt egy arrancar elleni harcban.-morogta a lány.
-Értem.Mi bajod?-vonta kérdőre a lányt.
-Semmi mi lenne?-fonta össze karjait
-Anyit morogsz,hogy az hihetetlen.Valami bajod van.
-Nem nincs.És inkább megyek fürödni.-lépett az ajtóhoz de Ichi megfogta a vállát magafelé fordította és két karját az ajtóra tette elzárva minden menekülési utat.
-Hagy menjek.
-Nem amíg el nem mondod mi a bajod.
-Nincs semmi.-nézett gonoszan a fiú szemébe.
-Ha nem akarod elmondani akkor ne mond.-engedte útjára a lányt.Majd a lány fürdeni Ő meg aludni ment.Aznap este még az eső is eleredt.