4.Fejezet

Rukia kinyitotta szemeit.Észrevette az ablakon beszűrődő hold fényét gyorsan felült, ekkor nézett igazán körül.Ichigo ágyában volt a szobában sötétség csak a hold fénye világította be a szobát, senki nem volt ott rajta kívül.
-Hogy kerültem ide , menyit aludhattam és ,hogy kerültem vissza a póttestemben és...- kipatant az ágyból és ki az ajtón.Mikor a lépcső felénél tartot megbotlott és megálíthatatlanul a föld felé kezdett zuhanni .Becsukta szemeit, várta a földet érést ,de az valami oknál fogva elmaradt, helyette meleg kezeket érzett maga körül.Kinyitotta szempárját ,felnézett és Ichigoval találta szembe magát.
-Neked meg mi bajod alig ,hogy felkeltél már rohangálsz?
A lány egész feje elvörösödött a fiú közelsége miatt ezért gyorsan megfordult, hogy ne lehesen látni menyire vörös és úgy válaszolt.
-Nem tudtam hol vagy és mi történ így hát gyorsan...
-Ezért igazán nem kell rohangálnod.
-Rend...rendben.-Mondta a lány elmosolyodva.
-Kérsz valamit enni Yuzu hagyott itthon ételt.
-Nem, nem vagyok éhe...- lány gyomra meg kordult.
-Na persze ,gyere-mosolyodott el a fiú és elindult a konyha felé.
Leültek hát ,hogy egyenek ezután a hosszú nap után.Egy ideig nem szóltak egymáshoz csak szép csendben ettek.Egy idő után hirtelen Ichigo felált.
-Megyek iszok valamit.-azzal hátat forditott és elindult.A lány csak figyelte a fiút.Amikor elindult italával vissza kiesett a kezéből a pohár és a vállához kapott.
A kékszemű gyorsan felpattant és oda futott hozzá.
-Jól vagy, mi történt?
-Semmi jól vagyok.-nézett oldalra a narancs kerülve a lány tekintetét.
-Na persze mutasd csak.-levette Ichigo kezét jobb vállárol és feljebb húzta a ruhája ujját.Amit látott teljesen ledöbentette a fiú válla csupa kék zöld volt csoda, hogy eddig bármit is tudott vele csinálni.
-Ez nekem nem semminek tűnik.
-Ugyan csak karcolás.
-Na maradj nyugton meggyógyítom.-a bal kezét fölé emelte amiböl kékes fény áradt ki és szép lassan elkeztek eltünni a zöld foltok.
-Na így már is jobb nem?-monta büszkén a munka végeztével.
-Köszönöm-dörmögte az orra alatt-Na gyerünk vissza enni aztán irány aludni gondolom biztos kifáradtá a gyógyításban.
-Aham-bolintot a nyulmániás és visszaültek.
-Különben mi történt a parkban és ,hogy kerültem haza?-kérdezett rá egy idő után a lány.
-Jött Ishida,Chad és Inoue elláták a hollow baját és hazahoztalak.
Egy ideig megdőbenve nézte ,hogy a fiú lehajtot fejel meséli el neki a történteket.
-Az a bajod, hogy nem tudtál megvédeni?-vetette oda a lány öntelt mosolyal az arcán.
-Nem dehogy is-pattant fel kis pirrel az arcán-na én mentem aludni-sarkonfordult és elindul a lépcsőn felfelé.
A feketehajú összepakolt majd ő is elindult utána.Mikor felért a barnaszemű már mélyen aludt.Még azt se vette észre, hogy a lány oda ült mellé.
-Te hülye dehogy is nem az a bajod-mosolyodott el halványan,végigsimítva a mélyen alvó arcát,de ekkor elkapta a fiú a kezét és a feje alá tette.
-Mi a...mit csinál ez...-mondta miközben megpróbálta kihúzni a kezét és ekkor hirtelen fordult egyet az eper és így Rukia a nagy erölködés miatt a földre esett.
-Te idióta mi a fenét mű...-csak ekkkor hallota meg a horkolást.
-Ez tényleg alszik?-nézet banbán a horkolóra majd felkelt és befeküdt a szekrénybe.
Még egy ideig nézte a kezét melyet Ichigo a feje alá tett.Az egyik oldalán még érezte a fiú narancs hajának szúrását míg a másikoldalon a meleg erős kezének érintését.Melegség töltötte el.Ezzel a finom meleg érzésel aludt el.
A két mélyen alvó nem hallhatta azt a fájdalmas sírást aminek a gazdája csak pár métere egy háztetőn volt.
-Miért nem hallgattál rám te ostoba?Montam ,hogy ne menj, várj még.De ne félj megölöm azt aki ezt tette veled.Megígérem fájdalmas halála lesz.Ezt nagyon meg fogja bánni.