7. fejezet: �j ellens�g

M�snap kor�n reggel cihel�d�tt a banda, kedvenc tan�ruk vezet�s�vel kir�ndulni indultak. Hiperaktivit�sban „szenved�” Keigonk r�zta fel a csapatot, de legjobb bar�tja, Kurosaki Ichigo, �s lak�t�rsa s�tra el�tt meg�llt. Ugyanis l�tta, mi t�rt�nt �jjel. Egy ideje � is l�tja, amit addig nem. De pr�b�l nem t�r�dni vele…
- Tan�rn�, �sszeszedtem a cs�rh�t! - r�h�g�tt.
- De vicces - kapott egy hatalmas mafl�st a fej�re - minket kihagyt�l te barom!
A r�pafej, �s kedvetlen fekete haj� t�rsa m�sztak ki a s�torb�l. Keigo �rezte, csak a kisug�rz�sukb�l is, jobb lesz, ha od�bb�ll. Viszont a r�gi csapat t�bbi tagja… h�t �k odamentek… �s…
- Mi a fr�sz t�rt�nt Kurosaki? - k�rdezte azonnal Ishida sz�mon k�r�en.
- K�z�d? - v�laszolt flegm�n a fi�.
- Kell seg�ts�g? - morogta be szok�sos hangnembe Chad.
- K�sz, de nem.
- De Kurosaki-kun, hi…
- Te is fogd be! - Imm�r felemelte a hangj�t. Most nagyon m�rges volt. Rukia ink�bb csendben t�rt, hisz neki f�jt ez legjobban, de � meg… ezt sosem gondolta volna, hogy egyszer emiatt kelljen majd Ruki�t t�mogatnia! De menni�k kellett… M�g az el�z� napi ruha volt rajtuk, nem �lt�z�tt �t egyik�k sem, sz�val nem kellet v�rni r�juk, mentek �gy. Alig �rtek el p�r utc�nyira, amikor…
- V�gre megvagytok! Alig tudtalak megtal�lni titeket! … Valami baj van?
A leveg� megfagyott az �rkez�, �s h�seik k�z�tt… Rukia gondolkoz�s n�lk�l Ichigo m�g� h�tr�lt, aki viszont m�r a tekintet�vel is �lni tudott volna.
- Mit keresel itt?! Hogy van k�ped a tegnapi ut�n visszaj�nni, Abarai Renji?!
- Tegnapi? Mir�l besz�lsz? - �rtetlenkedett a tetk�s.
- Nagyon j�l tudod, mir�l besz�lek! Ne j�tszd a h�ly�t! Takarodj!
- Idefigyelj, Kurosaki! Nem tudom mi t�rt�nt veletek, de csak �lmodhatt�tok! Ugyanis �n tegnap v�gig a Soul Societyben voltam, �s ezt Kuchiki kapit�ny is bizony�thatja!
- Te tegnap eg�sz nap itt volt�l! L�ttuk!
- Akkor m�r itt is… �rtem, akkor legal�bb meg fogj�tok �rteni, amit mondok nektek.
A csoport ment tov�bb, �szre se vett�k, hogy ketten le�lltak besz�lgetni. Vagyis akik m�gis, mint p�ld�ul Ishida, nem sz�ltak egy sz�t sem…
- Mondjad akkor!
A f�rfi komoly arccal n�zett r�juk. Ugyanilyen komolyan sz�lalt meg.
- Jelent�s �rkezett a Huneco Mundo-b�l. Egy �j l�tform�r�l. Sajn�latos m�don keveset tudunk r�luk. Amennyit kider�tett�nk, az szigor�an titkos, de nektek el kell mondani. Kurotsushi csak „C-kateg�ri�snak” nevezi �ket. Kin�zetre olyanok, mint egy arrancar, vagy espada, de viszont lelkeken �lnek, mint egy �tlagos hollow. Meg�rezni �ket szinte lehetetlen, mivel alakv�lt�ak. Kiszemelik az �ldozatot, felveszik valakinek az alakj�t, aki fontos neki, de �ppen nincs vele, �s �gy k�nnyen meg tudja �lni, �s felzab�lni a lelk�t! �s a legsz�rny�bb, hogy az energi�j�t is k�pes pontosa leut�nozni! Most te volt�l az �ldozat, Rukia. �r�lhetsz, hogy Ichigo megmentett.
- De Renji… ha nem te volt�l, akkor mi�rt vonult vissza? - �rtetlenkedett a r�pafej.
- Van egy h�rszerz�si h�l�zatuk, �s a terveiket logikusan �p�tik fel. Viszont t�led tartanak, Ichigo. Fogalmam sincs mi�rt pont egy ilyen k�ly�kt�l, de a l�nyeg, hogy veled egyel�re nem mernek szemben�zni. �s m�g p�r hal�listennel. Az eddigi esetek alapj�n a k�vetkez� t�rt�nik: Ha tal�lnak valakit, akinek magas a l�lekenergi�ja, ut�nan�znek a m�ltj�nak, mik�zben alszik. A fej�ben kutatnak sz� szerint. De �szrevehetetlen, m�g nem tudjuk, hogyan csin�lj�k. P�r napig k�mkednek ut�nuk, �s kiszemelik, kinek a szem�ly�ben fogj�k felt�n�s n�lk�l meg�lni. Persze ha az illet� egyed�l van, akkor nem bonyol�tj�k ennyire t�l, csak lecsapnak r�. A te esetedben viszont m�g komolyabb volt a dolog, mivel hal�listen vagy. Azaz sz�mukra k�l�n�sen �zletes. Megtudt�k, hogy j�v�k, �s tal�ltak egy ments�get, hogy „kor�bban j�hessek, mint eredetileg megbesz�lt�k”. Viszont vannak nagyon aljas alakok is, akik el�sz�r elj�tszadoznak az �ldozattal. Sz�nalmasak. �s Ichigo az utols� pillanatban mentett meg. Gondolom sz�rakozni akart, majd gyorsan v�gezni, mert csak akkor tudta meg, ki is �, amikor m�r nem volt vissza�t. �s gy�v�n, f�l�t-fark�t beh�zva elmenek�lt.
- Atya �g… - suttogta maga el� a l�ny.
- De Renji… teljesen olyan volt, mintha te lett�l volna!
- Nem figyelt�l, Kurosaki?! Megmondtam, hogy k�llemre, viselked�sre, �s l�leker�re is leut�noznak valakit! �s �gy �lnek! Ezzel v�gs� k�ts�gbees�st adva az �ldozatnak, ezzel is n�velve a saj�t �letkedv�ket!
- Rohad�kok - hangzott az egyszer� v�lasz Eperk�t�l. - Tudunk tenni valamit, hogy jav�tsunk a helyzeten?
- Im�dkozzatok �rtem holnap - s�hajtott fel Abarai.
- Mi�rt?
- A holnap csapatban �n is benne vagyok. Az eddigiek k�r�l… �sszesen �t szem�ly t�rt vissza. T�z csapatb�l.
A m�sik kett�ben szinte megh�lt a v�r. Ennyire… brut�lisak, �s er�sek lenn�nek?! �s m�g van, akit�l f�lnek, �s nem mernek r� t�madni… mi lesz, ha meger�s�dnek?! Ez j�rt a fej�kben, mik�zben bar�tjukra meredtek.
- Vigy�zz magadra, Renji… - mondta halkan Rukia. De legbel�l d�h�s volt. Majd felrobbant a m�regt�l. �gy j�tszottak vele, �s az �rz�seivel, �s �gy… ez�rt olyanra fog eml�kezni bar�tj�val kapcsolatban, amit nem is � tett! Hogy tudn� ezt elfelejteni?!
Egy ideig hallgattak, n�m�n meredtek maguk el�. Majd Renji fel�llt.
- Nekem indulnom kell. Vigy�zzatok magatokra.
- V- v�rj! Valamivel meg lehet tudni, ha egy „C-kateg�ri�s” l�pett valaki hely�be?
- Mit tudom �n… k�rdezz valami olyat, amit csak �s kiz�r�lag az a szem�ly tudhat, akire gyanakszol. Mert a f�ltett titkokat nem biztos, hogy ki tudj�k f�rk�szni. B�r… azt a titkot neked is tudnod kell ahhoz…
Igen, �s ez a b�kken�, morgott a r�pafej�.
- K�sz�n�m… - suttogta Rukia. Mind a k�t shinigami odan�zett - K�sz�n�m, hogy ezt elmondtad. �gy legal�bb megbizonyosodtam r�la, hogy te t�nyleg nem tenn�l ilyet soha, Renji. Meg ne halj nekem, mert akkor… esk�sz�m, hogy �gy megharagszom, mint m�g soha - mosolyodott el. Ez a mosoly kicsit b�tor is volt, �s kicsit b�ztat� is.
Percekkel ezut�n m�r csak kettesben �lldog�ltak az �ton. Cs�ndben, gondolataikba mer�lve. Eg�szen addig, am�g a t�skeb�ki �szbe nem kapott:
- Fen�be! Rukia, fut�s, miel�tt a tan�rn�, vagy Keigo elkezd olyanokat terjeszteni. hogy… tudod…
- �- �rtem! Fut�s!

- Na v�gre, gyerekek! M�r azt hittem, a bokrok k�zt kell keresg�ln�nk! - nevetg�lt a tan�rn�.
Ez azt hiszi, olyan vicces? Ichigonak m�r r�ngat�zott a szem�ld�ke, annyira elege volt ebb�l a n�szem�lyb�l… majd pont a bokrok… b�r ett�l a n�t�l minden kitelik, f�leg ha a fant�zi�ja tal�lkozik Keigo�val.

Hamarosan el�rkezett ennek az „esem�nyd�s” t�bornak az utols� el�tti napja. Borult volt az id�, l�gott az es� l�ba. �gy mindenki addig aludhatott, ameddig csak akart. R�szben mert a tan�rn�nek semmi kedve sem volt ilyen id�ben kimozdulni a h�l�hely�r�l. Mindenki azt csin�lt, amit akart. Ichigo, amikor fel�bredt, igencsak meglep�d�tt. Ugyanis Rukia m�g ott aludt, azt a hatalmas r�zsasz�n nyuszit szorongatva, amit t�le kapott, a t�bor el�tt. De nem ezen lep�d�tt meg legjobban, hisz a l�ny szerette a nyuszikat. Hanem azon, hogy Rukia mindig sokkal el�bb �bren volt, mint �. �s most meg… alszik, mint a bunda. Tekintete elid�z�tt az �lomt�l nyugodt arcon. A haja az arc�ba l�gott, nem csak az az egy tincs, ami napk�zben ott libeg az arca k�z�ps� r�sz�n. A h�l�zs�k sz�t volt nyitva a meleg miatt, takar�nak haszn�lta. Ez al�l pedig kil�gott a sima, feh�r v�lla. M�r-m�r ny�jtotta a kez�t, hogy meg�rintse, mennyire is lehet selymes…
BIIP BIIP BIIP
Mi? Egy hollow? Ichigo a hang ir�ny�ba kapta a fej�t. Igen, Rukia telefonja volt. A hangra a l�ny is fel�bredt. �lmosan n�zett ki a fej�b�l, majd fels�hajtott.
- Menj�nk… itt a l�lekcukor, kapj be egyet… - dobta oda neki a l�lekp�tl� tal�lm�ny doboz�t.
- Na ne. Nem akarok m�g egy koloncot, mint Kon!
- Nincs m�s es�lyed. K�l�nben is, olyan csak egyszer fordulhatott el�. Nyugodj meg, ezek m�r nem olyanok. Vagy hagyd itt a testedet, �s akkor higgy�k csak, hogy megpatkolt�l - n�zett r� sz�r�s tekintettel, majd bekapott egy cukork�t, mire teljes shinigami-felszerel�sben �llt t�rsa el�tt, a test�ben l�v� l�lekp�tl�, meg f�l�lt, �s � is �t n�zte. Ichigo megzavarodott a pillant�sokt�l, �s kit�rt:
- J�l van, na! Bekapom, csak hagyjatok m�r b�k�n!

P�r perccel k�s�bb m�r a hollow energi�j�t k�vetve sz�guldottak. Mikor oda�rtek, led�bbentek…
- De h�t ez hatalmas! - n�zett felfele a fi�.
- �s er�s. Vigy�zz, Ichigo. Ne menj fejjel a fal…
Hi�ba az �va int�s, a r�pafej� m�r neki is esett „�ldozat�nak”. „Idi�ta”, s�hajtott fel a l�ny. De elint�zi. Csak vigy�zzon. Ez a r�sz nagyon szikl�s… Mell� lent a hull�mok is… nem lehetne ez a d�g valami nyugodtabb helyen?! Szikl�s tengerpart, rombol� hull�mok, plusz m�g vihar is lesz! Lent meg k�d�s minden a p�r�s leveg�t�l… j�l �sszej�tt mondhatom!
Viszont minden egyes csap�s ut�n �gy t�nt, mintha a l�ny er�s�d�tt volna. �s nagyobb lenne… Ichigo meg egyre gyeng�bb! Mintha…
- Elsz�vja… az energi�j�t… a kardj�n kereszt�l… - suttogta r�m�lten maga el� a l�ny. - Ichi…!
Ekkor a lid�rc lecsapott. Szemei v�r�sben izzottak, Ichigon pedig m�ly sebet ejtett a karmaival. A fi� felord�tott f�jdalm�ban.
- Ichigo!! - ki�ltott fel a l�ny - Ichigo!!
A r�pafej� a k�vetkez� pillanatban becsap�dott p�r m�terrel a l�ny m�g�tt a f�ldbe. Az hal�lra r�m�lten n�zett ut�na. Megremegett a keze. „I… ichi… go…”, mondta alig hallhat�an. Majd el�kapta kardj�t, �s r�t�madt a sz�rnyetegre.
- Te �tkozott! Mi�rt nem vagy k�pes megd�gleni! Mi�rt tudod elsz�vni az energi�j�t a kardj�n kereszt�l?! Te d�g!
Az csak �rd�gien vigyorgott r�. Csakhogy Rukia el�h�vta a kardj�t. Ez m�r nem tetszett neki. A l�ny megsejtette, hogy ez a kard t�pus, mint az �v�, legy�zheti. Mindegyiknek megvan a gyeng�je, �s ez most szerencse! Le kell gy�z… nie…
Ichigo �ppen akkor t�maszkodott fel, amikor a hollow �s Rukia egyszerre csaptak le a m�sikra. A maszk �sszez�z�dott… �s v�r�s v�r fr�ccsent a f�ldre.
Ichigo fell�kte mag�t v�res kez�vel, �s kicsit s�nt�tva, v�rz� sebekkel, de rohant a szakad�k fel�…
A lid�rc lassan elt�nt, a l�ny meg erej�t vesztve zuhant lefel�…
Ichigo ny�jtotta a kez�t, �s elkapta a l�ny�t, aki �gy �let �s hal�l k�z�tt l�gott lefel�…
De Ichigonak nem volt ereje felh�zni, tartani is el�g volt neki… b�r megpr�b�lta…
- Rukia! Kapaszkodj a kezembe! Felh�zlak!
- Idi�ta! S�lyosan megs�r�lt�l! Engedj el!
- Soha! Minek n�zel te engem, hogy csak �gy el...
Hi�ba mondta ezt… a t�nyen nem tudott v�ltozatni, hogy v�rzett a keze… �s cs�szott… �gy hi�ba szor�totta a kis kezet… kics�szott az �v�b�l… �s a test imm�r zuhant lefele… ny�lt ut�na, de hi�ba… a teste megmerevedett… a l�ny lassan elt�nt a p�r�s leveg� miatt kialakult k�dben… �s csak �ress�g maradt ut�na… n�h�ny f�jdalmas k�nnycseppel, �s egy sz�vszor�t� ki�lt�ssal:
- Rukia!!