5. fejezet: Tudod...

A tan�rn� halkan odalop�zott ahhoz a s�torhoz, ahol a k�t ellent�tes nem� fiatal volt. Rem�nykedett benne, hogy valami olyasmit l�t, amit neki, k�v�l�ll�nak nem nagyon k�ne. �vatosan lejjebb h�zta a cipz�rt a szabadt�ri h�l�helyen, �s… f�lelt. �s ami hallott, az…
- Hogy �rted azt, hogy b�d�s a l�bam, e t�pszli?!
- �gy ahogy mondtam! Iszony�! Megmaradni se lehet!
- Bedugulhatsz, vagy �n fogom be a sz�dat!
- Na, csak pr�b�ljuk ki! Garant�lom, hogy nem �led t�l!
- Az csak ne besz�ljen, aki olyan deszka, mint te! M�g ha kih�zod magad, sincs mit n�zni rajtad!
- Ez mit jelentsen?! Te azt akarod b�mulni?! Akkor menj Inouehez! Rajta van mit n�zned, �s j�l v�gig is fogdoshatod, biztos �r�lni fog neki!
- Rukia!
- Na mi van? F�j az igazs�g?
A fi� most felpattant, �s hozz�v�gta a l�nyhoz az els� dolgot, ami a kez�be akadt. Egy mang�t. Viszonz�sul a fekete haj� �k�llel k�pen v�gta. Ichigo morogva feld�nt�tte a l�nyt, �s r�bor�totta az utaz�t�sk�ja tartalm�t. A nyuszim�ni�s alulr�l kig�ncsolta, �s a m�sik b�r�nd tartalma pedig az � fej�n landolt. Egym�sra morogtak, majd zoknikkal, ruh�kkal, �s als�nem�kkel kezdt�k egym�st dob�lni. Amit �ppen �rtek, azt v�gt�k a vele szemben l�v�h�z! B�r a fi� nem egyszer d�bbent, s�t kicsit ijedt hangokat adott ki, ak�rh�nyszor egy n�i feh�rnem� akadt a kez�be, de Rukia nem volt ennyire sz�gyenl�s. S�t! Egy szemrezzen�s n�lk�l dob�lta az als�gaty�kat is! A tan�rn� pedig lemerevedve n�zte �ket… Ezek… teljesen nem norm�lisak, gondolta.
A k�t fiatal lihegve n�zett egym�sra. Szemeik vill�mokat sz�rtak. M�r �ppen folytatt�k volna, imm�r p�rnacsatak�nt, amikor a ruhakupac al�l megsz�lalt Rukia telefonja. Ez nem jelenthet semmi j�t.
- Na ne! Sz�nid� van! Ilyenkor semmi kedvem nincsen ilyenekhez!
- Nekem sem! - kezdett kutakodni a l�ny. V�g�l a k�sz�l�k el�ker�lt egy csomag f�lig kiborult, f�lig �sszet�rt csomag ropi t�rsas�g�ban. A l�ny r�meredt a telefonra.
- Na mi az? - k�rdezte Ichigo.
- Semmi. Ez a faragatlan se tudja, mikor telefon�ljon. - s�hajtott, majd felvette a telefont. - Ny�gd ki, mi a k�nod?
- Ezt a meleg fogadtat�st! - hallatszott a telefonb�l egy ismer�s hang.
- Renji?! Mit akar ilyenkor?
- Pszt! Fogd be, epersal�ta!
- MI?!
- Mondd, mit szeretn�l, Renji.
- Csak �rdekelne merre vagy azzal a Kurosaki Ichigoval. Ugyanis a h�zn�l nincs senki, csak az ideges�t� faterja, �s a k�t ideges�t� h�ga.
- Oszt�lykir�ndul�son vagyunk. Egy h�tig Okinav�n s�torozunk.
- Okinava? Az meg hol van?
- J� k�rd�s… nem figyeltem az utat!
- Akkor majd �n megkeresem. De k�sz�lj, mert megyek hozz�tok!
- Mi? Mi�rt? - k�rdezte d�bbenten.
- Majd megl�tod! - azzal lecsapta a telefont.
Rukia cs�ndben letette a f�ldre, �s elkezdte kiv�logatni a cuccait.
- Mit mondott? - k�rdezte az eper.
- Ide akar j�nni.
- Minek?!
- Mit tudom �n…
- Rukia… te megint elken�dt�l. Valami baj van vele?
- Nem, nincs semmi! �s ezt be is bizony�tom! - Ezzel felkapta a p�rn�j�t, �s j�l k�pen v�gta a r�pafej�t. Az morogva-nevetve felt�p�szkodott, �s fogta a saj�tj�t. Akkora p�rnacsata kezd�d�tt, hogy csoda, hogy a s�tor egyben maradt. A tan�rn� pedig csak d�bbenten meredt el�re, m�r laposakat pislogott, v�g�l…
BUMM!
- Ez mi volt? - n�zett k�r�l Ichigo.
- Odas! Kid�lt a tan�runk! - mutatott a kiny�lt s�torr�sre a l�ny.
- Tuti abban rem�nykedett, hogy l�t valamit. - s�hajtott fel a sr�c.
- Mi?
- Valamit.
- Mit mit mit mit mit mit miiiiiiiiit?
- Ami a bugyuta k�nyveidben szokott lenni.
- Jaaaaa!
- Leesett?
- Le! - b�szk�lkedett, de azt�n teljesen elv�r�s�d�tt - m�g hogy MI?
K�nos csend k�vetkezett.
- Szerintem… aludjunk… - ny�gte ki a sr�c.
- Aha… de mit csin�ljunk vele? - mutatott a n�re a fekete haj�.
- Hagyjuk ott. - morogta, majd lefek�dt, �s mag�ra h�zta a h�l�zs�kot. A l�ny megvonta a v�ll�t, majd � is lefek�dt.

Reggel a t�bbiek m�r ott gy�lekeztek a s�torn�l hogy megn�zz�k, mi t�rt�nt, mi�rt fek�dt ki a tan�rn� ann�l a s�torn�l. Egyes k�v�ncsiskod�k leskel�dni szerettek volna, de egyesek viszont t�l hangosak voltak, hogy kock�zat mentesen megpr�b�lhass�k a v�llalkoz� szellem�ek. �gy Keigo, az oszt�ly els� sz�m� boh�ca.
- ICHIGOOO!! Fene se gondolta volna, hogy m�r az els� �jszaka... khm… de az�rt nem semmi vagy �regem, te t�nyleg k�pes volt�l erre, �s mell� Kuchiki… az�rt � se semmi, legal�bb egyik�t�k lehetett volna meggondoltabb, mert ha…
A r�pafej a sz�vegel�s k�zben kim�szott a s�torb�l, vill�mokat sz�r�, t�sk�s szemeivel r�meredt bar�tj�ra, majd hogy k�pes legyen v�gre befogni a hatalmas sz�j�t… egy bakancsot nyomott a k�p�be. Azt, amit - a tan�rn� szavaival �lve - „es�s, ny�l s�ros napon meleg�theti a pinduri l�bacsk�kat, �s megg�tolja att�l, hogy mocskosak legyenek, mint a vaddiszn�k, de viszont elviselhetetlen szagot �raszt ut�na a viselt, azaz a csimpa, �s a visel�, azaz a tappancs…”
- Kussolj m�r be, te barom! M�gis mikre gondolsz?! Hogy �n �s EZ?! El�bb haln�k meg, mintsem egy ilyennel… f�leg egy ilyen helyen…
- Milyennel, Ichigo? Csak sz�pen fejezd be a mondatot, �s garant�ltan nem fogod t�l�lni ezt a t�boroz�st - Rukia hangja olyan v�szj�sl�an csengett, hogy mindenkinek fel�llt a sz�r a h�t�n…
- Se… semmi! Ezt csak az�rt mondtam, hogy ez a barom…
- Kurosaki Ichigo! Ha egyszer valamit elkezdt�l, ne h�tr�lj meg! Vagy egyszer�en egy ilyen kis betoji k�ly�k vagy?
- A dr�ga Kuchiki Ruki�cska meg el van sz�llva mag�t�l! Azt hiszed, hogy csak meg a h�res-neves Byakuya befogadott, neked mindent lehet?!
- Mi… mit mondt�l? Te forg�-morg�!
- Forg�-morg�? MIVAN?!
- Eg�sz �jjel csak tekeregt�l k�rbe-k�rbe! nem vetted �szre, hogy a f�l s�tor �sszed�lt? Mell� m�g �lmodban is csak morogsz!
- Persze! Csak te tal�ltad ki, hogy…

P�ran jobbnak l�tt�k elhagyni a terepet. Viszont ezek helyett egy m�sik alak t�nt fel a veszeked�k k�zel�ben.
- Ti azt�n semmit sem v�ltoztatok! Ugyan�gy veszekedtek, mint valami �reg h�zasp�r! Pedig higgy�tek el, nem nektek val�!
Ketten egyszerre n�ztek a hang ir�ny�ba
- Renji? M�ris ide�rt�l?
- Persze. Mivel lenne egy kis gond… tudod, Rukia…