9. rész: Emlékszel rám?

-Ichigo! Ichigo, térj magadhoz!
A srác Rukia hangját hallotta. Ahogy kinyitotta a szemét, ugyanúgy a lány ölében feküdt, mint előző este, amikor elaludt.
-Rukia... mi folyik itt?- kérdezte fáradtan.- Mit keresünk itt?
-Nem emlékszel?!
-Semmire... Az utolsó emlékem, hogy este elaltattál...
-Szóval nem emlékszel...- jegyezte meg magának a lány hangosan.
-Mégis mi a rossebre kellene emlékeznem?! Elmondanád?!- kérdezte idegesen Ichigo, és felült a lány öléből.
-Hosszú történet... sikerült módosítani egész Karakura emlékezetét, de a tied visszatért...
-És a többiekkel is ez fog történni?
-Azt nem lehet előre megmondani. Valószínűleg azért emlékszel megint mindenre, mert tudat alatt ezt akartad.
-Az előfordulhat...
Ichigo Rukia ibolyaszín tekintetét fürkészte.
-Rukia, minek kellett elrejtened a szellemi energiádat?!- jelent meg hirtelen Renji.
-Nahát, te is itt vagy, Renji?!
-Te meg mit művelsz itt Rukiával?!
-Héhéhéhé! Álljatok már le egy kicsit!- szakította félbe őket Rukia, mielőtt még egymásnak estek volna.
-De most komolyan Rukia: mit csináltok ti itt?
A lány elmosolyodott.
-Ichigo megint emlékszik!- felelte boldogan.
-He? Azt mondod, hogy...
-Visszatértek az emlékei!
-Az jó... már azt hittem, laposra kell, hogy verjem, amikor elindult utánad!- felelte Renji.
-Valaki elmondaná, mégis mi folyik itt?!- fortyant fel Ichigo.

-Szóval így történt...- fejezte be a történetet Rukia.
Ő és Ichigo fenn ültek egy háztetőn, már szürkült.
-Furcsa elhinni, hogy ezek a dolgok megtörtétek, és én nem emlékszem rájuk.
-De azért örülsz, hogy végre a régi vagy, nem?
-Ahha, asszem... bár a halálisten melót nem úsztam meg...- jegyezte meg Ichigo fájdalmas arccal.
-Így jár az, aki megpróbál kiszállni.- mondta Rukia gonoszan.
-Hát nem furcsa, hogy akkor is tudtam, hogy ki vagy, amikor nem emlékeztem rád?- kérdezte Ichigo hirtelen.- Még úgy is tisztán élt bennem, hogy te meg én...
A lányra hirtelen köhögőroham tört rá. XD
-De... érdekes...- tette hozzá, miután abbahagyta a fulladozást.
-Tudod, arra is emlékszem ám, amit akkor mondtál, mielőtt elaltattál.
-Mire? Én nem emlékszem semmire azon kívül, hogy "Jó éjszakát!".- felelte a lány pirulva.
-Akkor majd én emlékeztetlek...- azzal Ichigo magához húzta a lányt, és megcsókolta.
-Már emlékszem, azt mondtam: "Szeretlek, te idióta!"- Rukia hozzábújt Ichigohoz.
-Nem lehetne az "idióta" szót lehagyni?!
-Nem.- jött a tömör válasz.
-Rukia...- Ichigo hangja hirtelen megváltozott.
-Tessék.
-Ha még egyszer olyasmi jutna az eszembe, ami az elfelejtéseddel járhat, kérlek üss meg jó erősen!
-Nem kell kétszer mondanod, anélkül is megütlek én szívesen, hogy ilyenekre gondolnál! XD
-Próbálok veled kedves lenni, erre elrontod a romantikus pillanatot!- mondta Ichigo sértődötten.
-Én nem éreztem a romantikát...- jegyezte meg Rukia gonoszan.
-Inkább fogd be!- azzal Ichigo a lányba fojtotta a szót egy csókkal.
(és aztán még eggyel, meg még eggyel, meg még eggyel... XD)

Vége ^^