8. r�sz: J� �jszak�t, Ichigo...
Ichigo nem tudta, merre megy, csak ment amerre a l�ba vitte. �gy �rezte, mintha egy l�thatatlan fonalat k�vetne, aminek az egyik v�ge n�la, a m�sik v�ge pedig Ruki�n�l van. (ehemm... l�lekszalag???? XD- a szerz�)
�gy jutott el az egyik parkba, �s �gy tal�lta meg azt a f�t is, amin Rukia �cs�rg�tt.
-Ichigo?! Mit keresel itt?!- Rukia nagyon meglep�d�tt.
-Eredetileg az�rt j�ttem, hogy bocs�natot k�rjek a tegnapiak�rt, de azt hiszem nem j�rtam messze a val�s�gt�l, mikor azt mondtam, hogy kett�nk k�zt van valami.
A l�ny csak d�bbenten meredt lefel� a f�r�l.
-Nem akarsz esetleg lej�nni?
-Menj haza.- v�laszolta Rukia nyersen.- �s sz�llj le r�lam. Elegem van a beteges k�pzelg�seidb�l...
Ichigo a fej�t r�zta.
-Mindent hallottam, ne hazudj tov�bb Rukia.- Ichigo v�gre biztos volt benne, hogy neki van igaza- Tudom, hogy Shinigami vagy, �s �n is az voltam. Tudom, hogy nem eml�kszek err�l, mert �n...
Ichigo nem tudta folytatni, ugyanis belenyilallt a fej�be a f�jdalom.
-Ichigo!- Rukia azonnal leugrott a f�r�l, �s a sr�choz sietett, akit addigra m�r t�rdre k�nyszer�tett a f�jdalom.
-Ichigo... j�l vagy?- t�rdelt le mell� Rukia.
A szemei tele voltak k�nnyekkel.
Ichigo csak megszor�totta a l�ny kez�t.
-Semmi baj...- mondta akadozva- Semmi baj, csak eml�kszem...

-Biztos, hogy ezt akarod?- k�rdezte Rukia.
A hangj�b�l nem sok �rzelmet lehetett kiolvasni.
Odakint m�r eg�sz bes�t�tedett, Ichigo szob�j�ban csak az asztali l�mpa f�nye pisl�kolt. Az eg�sz annyira v�szj�sl� volt...
Ichigo az �gyban fek�dt, Rukia pedig az �gy sz�l�n �lt.
-Igen ezt. Csak mondd el, minek kell ehhez lefek�dn�m?- k�rdezett vissza Ichigo.
Abban a pillanatban, hogy elalszol, m�k�d�sbe l�p a mem�ria m�dos�t�, �s a te nagykiterjed�s� szellemi energi�dat felhaszn�lva az eg�sz v�ros eml�kezet�t kit�rli.
-Sz�val azt mondod, hogy holnap reggel, amikor felkelek, m�r semmire sem fogok eml�kezni?
-Ahogy mondod...- Rukia a takar�t n�zte- Semmire...
-�gy belegondolva kiss� bizarr... de nem baj, akkor is v�gigcsin�lom. Ezzel tartozom ezeknek az embereknek.
-Persze... sz�lj, ha k�szen �llsz...
-H�... valami baj van?- Ichigo fel�lt az �gyban.
-Semmi, j�l vagyok...- Rukia m�g mindig a paplanra meredt.
-Rukia...
-Elmondjam, hogy mi a bajom?- a l�ny v�gre Ichigo szem�be n�zett- Az, hogy ilyen k�nny�szerrel eldobsz magadt�l minket! Mintha semmit sem jelenten�nek neked ezek az eml�kek! Az a bajom, hogy ennyire semmibe veszel minket!
Rukia szem�b�l csak �gy potyogtak a k�nnyek.
-�s mondok m�g valamit, v�g�lis �gyse fogsz eml�kezni r�: az f�j a legjobban, hogy semmibe veszel engem! Hogy nem �rdekel, hogy nekem ez f�j!
-Ru-Rukia...
-Mert k�pzeld el! Szeretlek, te idi�ta!
-Hogy mi?
-Nem hallottad te h�lye?! Szeretlek...- Rukia �jb�l elford�totta a tekintet�t, ez�ttal az ablakon k�v�li s�t�ts�gbe meredt- De mostm�r �gyis mindegy...
-Akkor �n is mondok valamit...
-Hm?- Rukia visszan�zett.
Ichigo barna szemp�rj�ba t�vedt a tekintete.
-�n is szeretlek...- azzal Ichigo gyeng�den megcs�kolta a l�ny.
-Ichigo... te... te...- a l�ny hangja akadozott, ahogy sz�tv�ltak.
-De ezt m�r nem csin�lhatom vissza, azt akarom, hogy a v�rosban v�gre nyugalom legyen... Sz�val csin�ld min�l hamarabb...
Ichigo Rukia �l�be hajtotta a fej�t.
-Akkor... kezdhetj�k?- k�rdezte a l�ny szomork�san, �s ink�bb b�sz magyar�z�sba kezdett, nehogy s�rva fakadjon a nagy cs�ndben- Ezzel a d�monm�gi�val egy pillanat alatt m�ly �lomba fogsz mer�lni, �s...
-Rukia.- szak�totta f�lbe Ichigo.
-Igen?
L�tni m�r nem igaz�n l�tt�k egym�st, csak egym�s hangj�t hallott�k a s�t�tben.
-J� �jszak�t... Hi�nyozni fogsz...- Ichigo lehunyta a szemeit.
M�g megakad�lyozhatn�... M�g tehetne ellene... Ez a gondolat j�rt Rukia fej�ben. Azt�n remeg� hangon, akadozva kimondta, amit ki kellett.
-12. �rtalmatlan�t� m�dszer: Altat�s!
Egy pillanat se telt bele, Ichigo m�ly �lomba mer�lt. Rukia a sr�c �gas-bogas, narancss�rga haj�t simogatta, mik�zben halv�nyan elmosolyodott.
-J� �jszak�t, Ichigo...