Csoki csapat

Épp a második formát nyomta bele a csokoládéba, mikor furcsa neszre lett figyelmes. Mintha valaki lefelé jönne az emeletről. Vagy inkább valakik!
-"Atya ég! Ha most itt találja őt Ichigo családja abból balhé lesz!! Fogalmuk sem lesz mit keres itt a gimis cserediák. A konyhájukban. Egy tepsi csokival."
Már látja Ichigo arcát, amikor letolja őt:
-Te idióta! Ki engedte meg, hogy kigyere a szobámból?? Az eszedbe sem jutott, hogy most nem halálisten vagy? És hogy így bárki megláthat?! Most aztán magyarázkodhatok, hogy hogy jutottál be stb stb! Karin meg biztos azzal fog jönni, hogy miért kell eltitkolni egy ilyen barátnőt ... Áááááh!!! Komolyan mondom Konnak is több esze van, mint neked!
Már csak arra maradt ideje, hogy beugorjon az asztal alá. :)
-Hmm ... mi lehet ez a fincs illat?
-"Ez nem Kon hangja?" - töprengett Rukia miközben próbálta magát minnél kisebbre összehúzni
-Szerintem olyan ... mint a csokoládé.
-Ez meg épp olyan, mint Hanataroé! :o
A két hang tulajdonosai beléptek a konyhába. Az egyik egy alacsony vézna, fekete kimonót viselő volt. A másik egy plüssoroszlán.
-Igen ... tényleg ők azok. De vajon mit keresnek itt? Bár ezt pont pont én kérdezem? ... - ezzel előmászott az asztal alól (közben persze jól beverte a térdét :p)
-Uááh!! - Kon alaposan megijedt Hanataro nem kevésbé ... xD
-Ssssh! Csak én vagyok, nyugalom!!
-Oh ... Rukia kisasszony!
Nee-san! Te meg mit csinálsz itt ilyen korán???
-Hát één ... szóval ... csak izééé ...
Azonban nemhogy arra nem adott időt a kiváncsi kis oroszlán, hogy valami hihető hazugságot kitudjon találni, de egyenesen a konyhapultra ugrott és lerántotta a kendőt a titkos csokiról amivel Rukia sebtében még letakarta.
-Jól mondtad Yamada srác! Ez csoki.
-Öhm ... -Rukia szegény meg se tudott szólalni
-Halljuk nee-san!! Mi ez az egész? - szegezte neki végül a kérdést Kon kissé követelőző hangnemben Rukiának
-Semmi különös ... ehhez volt kedvem!
-Csak nem? ... - motyogta Hanataro és közben mosolyra húzódott a szája
-Hogy míí? Egy kukkot sem értek. - rikácsolt Kon olyan halkan ahogy csak tudott
-Ma van február 14-e!
-Igeeeeeennnnn?
-A szerelmesek napja ... Valentin nap!
Ahogy ezeket mondta Rukiára nézett, aki kikerekedett szemekkel nézett vissz rá.
-Há-hát ezt te honnan tudod?
-Hehe ... Yoruichi-san mesélt nekem az emberek ünnepeiről. Említette, hogy az egyik, amit Valentin napnak hívnak pont mostanában lesz. Megkértem, hogy mondja el miről szól pontosan ez a nap. Azt mesélte, hogy ilyenkor a lányok már nagyon korán fölkelnek és elkészítik a szeretteiknek a Valentin napi csokoládét.
Eredetileg csak a ... a szerelmüknek csináltak ilyet, de mára már bárkinek lehet adni aki fontos számunkra. ^ ^ Ja és abban is megváltoztak a szokások, hogy mostanra már a fiúk is adnak ajándékot a lányoknak és nem csak fordítva. Na érted már Kon?
-Óóó igen! És tetszik a dolog! Hagy segítsünk nee-san! Kééérlek, kérlek, kérleeeeeek!!! - kérlelte a játékállatka Rukiát
-Jójó! Így legalább hamar végzünk és lesz még időnk becsomagolni a csokit.
-Hurráá!
-Sssh! - pisszegték le a kis hiperaktívát
-Hopsz, bocsi!
Nekiláttak kiszurkálni a csoki-formákat (Kon legtöbbet persze az oroszlánosat használta :D ...) és színes cukormázzal megrajzolták a bonbonok mókás arcuát is.
-Mi lenne ha Ishidát és Chad-ot és áthívnánk? - vetette fel Kon
-Ajaj! - nyögött fel Hanantaro
-Mi a baj? - kérdezte kórusban a másik kettő
-Mindjárt ... hét óra!!!
Rukia is az órára pillantott. Valóban. Hat óra ötvenhármat mutatott!
- Gyorsan pakoljuk el a cuccokat és ---
-Nyugí. Majd én megoldom az ügyet! - közölte hirtelen Kon és önelégült vigyor terült el kitömött fején
-Ezt meg hogy érted? - gyanakodott Rukia
-Egyszerű nee-san. Csak belopózok Isshin papához és átállítom a vekkerét mondjuk ... kilencre. Addig áttudjuk hívni a többieket (talán még Orihimét is) és elkészítünk még egy adag ilyennnnnnnn ...
-Csokit. -segítette ki Hanataro
-Azt! Ne mondják azt, hogy őket mindig mindenből kihagyjuk. Naa? Zseni vagyok vagy zseni vagyok nee-san? :p
-Őőőh ...jól van, meggyőztél. De ha miattad lebukunk ... akkor megmondom Ichigónak hogy szóljon a hugának hogy megint cicomázásra szorulsz!
-O-o-oké értettem nee-san.
-Sietnünk kéne mert Ichigo-san apukája mindjárt felkel! - sürgette őket a soványka fiú
Ezek után Kon felsompolygott az emeletre, beosont Isshin apu hálószobájába és jó pár perces bénázás után (nehéz ha csak három pamutkarmod van ...) kilencre módosította az óra ébresztését. (Hanataróék a lépcsőfordulóból szurkoltak!)
-Ezzel megvolnánk. Most pedig felhívom Chad-ot és Ishidát.
- ... és Orihi --- - folytatta volna Kon
-Nem őt nem! - ellenkezett Rukia
-De ... neeeeee-san!!
-Megvan rá az okom, hogy ő miért ne jöjjön.
-Hmpff! - azzal Kon vágott egy hörcsögpofát, összefonta a karjait és durcásan lehuppant egy székre
Ám Rukia már tárcsázott is:
-Jó reggelt Chad! Rukia vagyok.
-Sz-szia Rukia!
-Nem volna kedved átjönni Ichigóhoz Valentin napi csokoládét csinálni?
-Valentin napi csokit? Huááááh. *ásít* De. Szívesen.
-Jó! Akkor indulj máris! Nincs túl sok időnk.
-Okéé huááh. *megint ásít* Negyed óra és ott --- huáh *majdnem lenyeli a telefont akkorát ásít* vagyok ...
-Köszönöm! Akkor szia!
-Szia!
*Bíp*
-Oké. Chaddal megvagyunk. Most jön Ishida.
*Bíp bíp bíp bíp bíp bíp bíp bíp bíp bíp bíp*
*Csörög ... csörög ... csörög ... csörög*
-Haló?
-Szervusz Ishida! ...
-Orihime?
-Mh .. nemmm. Rukia vagyok! ^ ^''
-Oh ... bocsáss meg, csak azt hittem, hogy izéé ... mindegy ...
-Nem szeretnél meglátogatni? Csatlakozhatnál ... Valentin angyalkáihoz ...
-Valentin angyalkáihoz??
-Tudod épp csokit csinálunk és gondoltuk te is átugorhatnál. Itt van Hanataro meg Kon és Chad is kb tíz perc múlva befut.
-Szíves örömest! Majd azt modnom a szüleimnek, hogy a Napraforgó rövidáru boltba megyek, mert ma érkezik egy olasz selyem szállítmány, és félek, hogy mindent elkapkodnak ha nem érek oda korán.
-*Vízcsepp*
-Máris indulok!
-Remek. Várunk ...
-Szia!
-Szia!
...
-Megjött Chad! - kon az ablakpárkányon ugrált
-Majd én kinyitom! - készségeskedett Hanataro
-Helló! - hallatszott Chad mély basszusa az előszobából
-Helló Chad! Gyere beljebb. - invitálta a negyedim osztag tisztje
-Szervusz Kon! Rukia?
-Itt vagyok a konyhában.
-Miért beszéltek ilyen halkan?
-Eh ... tudod ez egy titkos "hadművelet". Még Ichigo sem tud róla. Ha lebuknánk abból jó kis kalamajka lenne. Kon még Ichigo apukájának a vekkerét is megbabrálta, és így a szokásos hét helyett csak kilenckor fognak felkelni. Ezért kell suttognunk.
-Áhá ... most már értem. Furcsa is volt ez a nagy csönd ... Egyébként rajtam kívül hívtatok még mást is?
-Igen. Ishidát. - válaszolta Rukia
-Apropo hol van már az a degenerált?! - idegeskedett Kon - Ő közelebb lakik, mint Chad és mégis később akarja idetolni a képét. Lehet, hogy nem tudja melyik buzis pólóját kapja magára ... vagy a haját simítja ... va---
-Kon!
-Mi az?
-Most jön.
-Na vééégre!! A kis quincy királylány megérkezett tökhitóján ... Mi az ott a hátán? Te jó szagú oroszlánbarlang!
-Majd én nyitom! - ugrott Hanataro
És ahogy az ajtó kitárult ott állt előttük Ishida ...