| Rukia ajándéka
Még alig virradt Rukia már talpon volt. Gyorsan felöltözött, kimászott a szekrényből és kiosont a szobából. Mielőtt elindult volna a földszintre még hallotta ahogy Ichigo horkol. Ezen elmosolyodott.
Ahogy lefelé lépkedett a lépcsőn és ránézett a falon lévő kacsás órára, majdnem elcsúszott. Ha nem kapja el korlátot menthetetlenül legurul és tutira felébreszt mindenkit mindenkit. Akkor pedig fuccs az ajándéknak ...
De ha nem siet akkor már megcsinálni sem lesz ideje. Az óra ugyanis háromnegyed hatot mutatott!! És Isshin papa jó szokása szerint minden bizonnyal megint hétkor fogja ébreszti kis családját. ("Mi az, hogy szombaton a normális emberek legalább tízig alszanak?! Nem vagyunk mi mormoták! Gyerünk Kurosaki család!!! Mutassuk meg ezeknek a tunya karakuraiaknak, hogy mi fán terem az energia!" xD)
Pedig annak a sok csokinak kell tíz-tizenöt perc amíg megszilárdul. És mivel most először készül ilyesmire, biztosan nem fog olyan gyorsan és gubancmentesen menni a dolog, mint ahogy ő szeretné (és ahogy a szakácskönyvben olvasta :p).
Miközben ezen tanakodott leért a földszintre. Csak állt a küszöbön és a szemét meresztgette a felkelő nap fényében fürdő konyha felé. (Ha lehet ezt a kevéske narancssárgás derengést fénynek nevezni ...)
-"A fenébe ... azt persze nem vettem számításba, hogy azt se tudom melyik edény hol van." - gondolta mérgesen a halálisten, azzal nekiállt felforgatni a fiókokat és polcokat (természetesen ezt a lehető leghalkabban ^ ^)
Miután végre megtalálta a legnagyobb lábast, egy keverő tálat,fakanalat tejszínhab kinyomót meg egy tepsit ... ja és az általa vett sütemény szaggatókat és előhalászta a nappaliban álló fikusz mögül (komolyan ennél agyamentebb helyeket kitalálni valaminek az elrejtésére ... először Kon-t a WC hátuljára celluxozza, most meg ez... xD)! Végre belefoghatott a nagy ajándék készítésnek.
...
Már csak a csokoládéból kellett kiszurkálni a formákat és azokra arcot rajzolni a színes cukormázzal. (Rukia ugyanis tőle elvárhatón nyuszi, maci, kacsa, és csakis Kon kedvéért oroszlános formákat vett, meg persze egy szívest is ... | |